Kinek kell még dollár?

De tényleg?
QE-II. a levegőben van - sőt páran már lejátszott dolognak vélik -, ezenkívül túlzottan sok a strukturális probléma jenkiéknél. A FED folyamatosan beavatkozik, illetve be kell avatkoznia a trezsörik piacába, hogy így támassza az amúgy is halovány lakáspiacot, így a hozamgörbe egyre laposabb hála a kereskedelmi bankos gondolkodásmódnak (borrow short, lend long). Ehhez van még egy óriásira duzzadt FED mérleg, amelyet Bernanke és csapata - tartva a kínai hitelezőktől - már csak vonakodva mer tovább emelni.

Ez látszik szerintem a chart-on is; esésben nagyobb mozgás, emelkedésben kisebb erő, gyengülő indikátor.
Még szerencse, hogy az összes commodity dollárban van denominálva és fél Ázsia a zöldhasúhoz van rögzítve:)

Mi lesz veled őró?

Ahogy azt a kedves olvasók bizonyára tapasztalták, a Club Med para nem szűnt meg ... ez ugye alapvetően nem jó a közös valutának és ami nem jó neki, az a 'zunijónak sem jó ... kivéve talán a nagy német exportőröket.

Az alábbi táblázat az euró egy éves teljesítményeit (YTD) veti össze különböző országok devizáival szemben. Az látható, hogy leginkább a nyersanyagban gazdag, illetve a fejlődők kenték el legjobban az európai közös valuta száját. Vitézkedni az EUR kizárólag csak a meggyötört népek - izland - devizáival szemben tudott, valamint a jüannal szemben, de nyilván csak a dollárhoz való kötöttsége miatt.

Az commodity + emerging devizák csoportjával szemben van egy viszonylag erős túladottsága az eurónak, amiből jöhet(ne) egy rövid felpattanás.

Viszont itt van rögtön az ellenoldal, ami inkább az őró shortot valószínűsíti, ez pedig a görög vs EU (német) párharc - és itt kötnék vissza a poszt első mondatára, hogy az eurógyengülés kinek jó és, így a helyzet fenntartásában ki érdekelt -, ami jól rávilágít arra, hogy milyen feszültségek szunnyadnak a mélyben és milyen komoly struktúrális problémái vannak az uniónak. Az EURLIBOR történelmi mélypontra süllyedt, nincs rá kereslet, ez pedig további esést indikálhat a dollárral és a többi fejlett devizával szemben.

Közben a háttérben folytatódik a Kína-USA fájt. A kínai kormány valamennyi sajtóorgánumon keresztül közzétette a decemberi 34 milliárdos amerikai államkötvény eladás örömteli hírét.

Ezzel próbálja finoman presszionálni az USA-t, hogy ne nagyon követelőzzön különböző nemzetközi fórumokon a jüan felértékelését sürgetve.

Átszakadt a szint

Lehet a tegnapi FED diszkontráta emelés bejelentésének időpontjával - piaczárás után, az ázsiaiak meg le vannak szarva oldják meg - élcelődni, de azt eddig is tudtuk, hogy a tőzsde és annak holdudvara (szabályzók) nem tartozik a kerekasztal lovagjainak baráti körébe:)

De a lényeg; a dollárindexen (DXY) láthatunk egy aranykrosszt, nevezetesen az 50 napos a 200-as fölé kúszott, vételi szignált adva ezzel egynéhány intézményi befektetőnek. Ez lényegesen felgyorsíthatja az euró omlását - lásd a mai kvantumugrást - és az uniós fizetőeszköz lehet, hogy megismerkedik majd az 1,30-as, vagy akár az az alatti szintekkel is.

Exit Strategy

Tegnap a dollár arra erősödött, hogy a FED 3,2%-os idei GDP növekedést prognosztizált az eddigi 3%-kal szemben és a keménymag ismét az Exit Strategy-t emlegette.

Teszik mindezt úgy, hogy míg ők időt és pénzt nem sajnálva öntik a lét a rendszerbe (lásd ábra; US M3 index), addig a kereskedelmi bankok továbbra sem hiteleznek, tavaly például 16%-kal, azaz közel 100 milliárd dollárral esett vissz a hitelezés. A jegybank expanzív munkájának és a bankok ellentétes irányú törekvésének az eredője egy roppant gyatra pénz multiplikátor, ami jelenleg az USA-ban 0,81!!!

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1 egységnyi pénz betolásával a központi bank már nem képes a kereskedelmi bankokat úgy stimulálni, hogy azok egy újabb egységet hozzanak létre (hitelezzenek ki).

Ilyen körülmények mellett szerintem nem kéne száj héjáskodni, mert ez két következtetést von maga után; az első, hogy a FED-ben ülő arcok ennyire inkompetensek, a második; csak megpróbálják feldumálni a piacot az amerikai gazdaság erején lovagolva, ezen meg már végképp mindenki átlát.

Nem hinném, hogy nem olvasták volna a FED-es urak az amerikai történelem 1929-32-ig terjedő időszakról szóló fejezetét, akkor éppen a gazdaságból gyorsan - még a reálgazdaság tényleges talpraállása előtt - kivont pénz (restriktív monetáris polititka) tette tacsra előbb az amerikai, majd a teljes globális vircsaftot.

Ezt nem kéne még egyszer eljátszani!

USA-Kína 1:1

Legalább is a mai napon.

Először jött a hír, miszerint Kína rekord mennyiségű amerikai állampapírt öntött a piacra decemberben, szám szerint 34,2 milliárdnyi trezsöri vándorolt el a nagy országból és ezzel 755,4 Mrd dollárra csökkent a teljes állomány (lásd ábra). Csak, hogy érzékeltessem az arányokat; a 2000-es évtől vezetett statisztikában soha nem volt még ekkora kiáramlás!

Nincs mit tenni, nő az amerikai államháztartás deficitje és ez egyre agresszívabb diverzifikációra készteti a kínaiakat.

Erre jött a mi Barackunk válasza, miszerint az USA keresi az alternatívákat, hogy miként lehetne a Kínával fenntartott, viszonylag egyoldalú kereskedelmet diverzifikálni és ebből a szempontból nagy pontenciált vél felfedezni az amerikai fél Indonéziában. 1:1

Apropó, inflation trading ... tegnap ugye megint jobb adat jött -Empire manufacturing - és ismét felütötte a fejét az inflációs szörnytől való félelem, hát akkor nosza vegyük a commodity-ket, élén az arannyal:)

Valamit forralnak!

Naná, hogy a kínaiak!

Jim O'neill, a Goldman vezető közgazdásza szerint 5%-kal fogja felértékelni idén a népi Kína kormánya a nemzeti valutát. Törekvéseiket nem a világnak való megfelelés hajtja elsősorban - ha így lenne, akkor nem csak 5%-kal erősítenének -, hanem a sokkal inkább a szénné hitelezett gazdaságban beinduló inflációs félelmek. A túláradó likviditás hihetetlen GDP expanziót eredményezett a tavalyi évben és azért ezt sem ártana hűteni, így a felértékelés logikusnak tűnhet, mert így egy túinvan megoldást abszolválhatnak.

A dollár-jüan charton jelenleg a jegybanki tartalékemelés versenyzik a kínai devizatartalékon ücsörgő társaság múlt heti bejelentésével (erős lé kivonás a dolláreszközökből).

Bónusz trekk: kínai devizatartalék növekedési üteme.

Safe Haven

A tegnapi bejegyzéshez kapcsolódva; azért az érdekes amikor a befektetők menekülnek az euróból és a dollárt választják a biztos fedezékként, azt a devizát és gazdaságot, ami rövid távon inszolvens.

Végül is Pearl Harbor is széfhevön volt a maga nemében, egészen 1941 december 7-ig, utána meg ... na, de tudjátok!

Bár lehet, hogy a többség így képzeli el a széfhevönt:)

Kína behúzta a féket

Tegnap kiszivárgott a Kommunista Párt utasítása, amit az Asia Times nagy sebbel-lobbal közölt is, miszerint a népi Kína kivonja eszközeit a kockázatos dolláreszlözökből és a továbbiakban az amerikai kormány által garantált kötvényekre - állam és az állami ügynökségek jelzáloggal fedezett kötvényei - fókuszál ... mint biztonságos dolláreszközökre??!!

A direktíva vonatkozik a SAFE-re (State Administration of Foreign Exchange) és valamennyi állami kontrol alatt lévő kereskedelmi bankra. Nem mellesleg ezek az intézmények úgy 3 trillió dollárnyi devizatartalék felett diszponálnak.

A kínai trezsöri bukója nyilván valóan államtitok, viszont meg nem erősített források szerint a 2006-2007-es boom időszak tetején bezsákoltak egy csomó dollárban denominált vállalati, szövetségi államok által kibocsátott (Kalifornia) és jelzálog kötvényt, amin most ordas bukó van és ez már valószínűleg a görög parával együtt elérte a Kommunista Párt ingerküszöbét - lásd a folyó egyenleg erős pluszból jött vissza - és ők be is húzták a féket, annak rendje és módja szerint.

Ennek tudatában (plusz a Club Med krízis persze) már sokkal érthetőbb a pár hete tartó rendületlen dollárerősödés, ha a legnagyobb játékos visszalép és csökkenti a téteket az rögtön kifejti multiplikatív hatását és a piacon versenyző nagyobb szereplők - kereskedelmi bankok, hedge fund-ok - is csökkentik a dollárpozícióikat, tőkeáttételüket, így elkerülhetetlen a zöldhasú markáns erősödése.

Mindazonáltal ez a szárnyalás nem lesz hosszú életű ... most a görögök vannak szem előtt, de majd jönnek a britek, a németek és előbb-utóbb az USA-ra is sor kerül.

Nincs könnyű helyzetben

A svájci jegybank sem, hiszen péntek hajnalban nagy sunnyogva, az ázsiai nyitvatartás alatt ( fogy a zsé ott is) elkezdték venni az eurót elég agresszíven, ha az 1,49-es bid-et 1,46-os árfolyamnál annak tekinthetjük. Egyelőre úgy néz ki, hogy hasztalan, hiszen az európai közös deviza olyan harmatos, hogy a frank ismét visszaerősödött a beavatkozás előtti szintekre.

Úgy néz ki, hogy a Club Med-es feszkó megüti az eurót a dollárral és valamennyi jelentősebb devizával szemben, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük a bajba jutott országok GDP arányos külső eladósodottságát:

- Görögország: 87% (208 Mrd euró),

- Spanyolország: 91% (950 Mrd),

- Portugália: 108% (177 Mrd).

Ha ehhez még hozzádajuk a kelet-európai régió adósságát, akkor a kapott összeg 2 trillió euró fölötti lenne, ez megközelítőleg akkora, mint az USA Subprime, Alt-A bukója ... és Európában, köszönhetően a gyenge kezű EU-nak, még vannak csontvázak a szekrényben.

Amíg ez így van addig a dollár erősödni fog, hiszen ott mindenki egy magabiztos kilábalási forgatókönyvvel kel és fekszik - Geithner szerint olyan nem történhet, hogy az USA-t megfosztják az AAA besorolásától adósság hegy ide, vagy oda -, már a kamatemelésről szól a diskurzus és végül, de nem utolsó sorban csak egy szövetségi állam van csődközelben, de ott meg a Terminátor a kormányzó, úgyhogy para nincs.

Egyelőre tehát maradnak a nap, mint nap új csúcsra törő CDS árak, elhalasztott kötvényaukciók, lásd Portugália múlt héten egy 500 millió eurós kibocsátástól lépett vissza, mondanom sem kell, hogy miért (ábra lent).

A para nagyságát jelzi, hogy Sydney-ben gyűlik most a bankvilág apraja-nagyja; FED, ECB, RBI (India), PBOC (Kína) ... mindenkit nyugtalanít, hogy pár túllazult mediterrán arc elrontaná mindazt, amit az elmúlt két évben a jegybankok és kormányok a globális gazdaságnak és konfidensznek okoztak.

Dinamitot adni egy gyerek kezébe?

Ki tenne ilyet?

Úgy tűnik, hogy az amerikai szenátus ezt megtette, amikor Bernanke-t újraválasztotta FED elnöknek a következő 4 évre, legalább is ez Nassim Taleb - a Black Swan teória megalkotójának - véleménye.

A közgazdaságtan professzora szó szerint azt mondta, hogy mindenkinek longolni a kéne az amerikai állampapír hozamgörbe hosszabbik oldalát - árfolyam short -, amíg a Bernanke-Summers (Fehér Ház tanácsadója) páros hivatalban van. Mindez egy moszkvai konferencián hangzott el, majd így folytatta Taleb; a dollárnak szignifikánsan gyengülnie kell az ázsiai, illetve a nagyobb commodity devizák ellenében, mivel a válság elmélyülése óta a FED és a különböző amerikai kormányzati ügynökségek 9,66 trillió dollárt költöttek el, helyeztek ki, vagy biztosítottak, ezzel megalkotva az amerikai történelem legnagyobb monetáris expanzióját.

Az idei évre tervezett 1,6 trillió dolláros deficitről csak annyit mondott Taleb, hogy ez olyan, mintha dinamitot adnánk egy gyerek kezébe, Obamáék előbb-utóbb elveszítik a kontrolt a gazdaság és a dollár felett.

Tévedés, hogy túl lennénk már a nehezén, hiszen tavalyhoz képest kevesebb a foglalkoztatott a világban és több az adósság.

Forrás: Bloomberg

Dollár erősödés a világban

A 2007 év óta tartó eső trend felé közeledik újra a yen árfolyama, dollárral szemben, így egyre növekszik újra azon spekulánsok száma, akik hisznek a gyengülésben, és keresik is a jó beszállási pontokat. Az véleményem szerint elvitathatatlan, hogy igazából tér felfelé van, az eső trend törése esetén egy jelentős tér nyílna meg az árfolyam előtt. Kulcsszint, a korábbi csúcsnál van, 93,76 felett.

Rövid távon a szerdai leszúrást követően beindult a világban egy jelentős dollár erősödés, így a yen árfolyama is, a kis sávból való letörés után, ellentétes irányban lépett ki, majd átlépve a korábbi kis "csúcsát" 90.9-nél egyelőre várakozóban van a további irányát illetően.

Nagy valószínűség szerint, ezt a két ismeretlenes egyenletet a mai makró adatok fogják megoldani számunkra, addig nincs is más feladatunk, mint túlélni a délelőtt német csapkodásait.

Arany és a többiek ...

Úgy néz ki, hogy egyelőre - amíg az USA dzsídípi arányos hiánya nem lesz terítéken - a korrekció a sanszosabb az arany piacán. Egy dupla csúcsot könnyedén bele lehet látni, ami jelenleg a nyakvonalánál egyensúlyoz, ha ezt töri az újabb bő 100 dolláros gyengülést hozhat.

Az olaj a hosszú távú Pivot-ja körül mozog és teljesen jól érzi magát a 70-80 dolláros sávban, nem különben a szaudiak, akik azt nyilatkozták, hogy ez az árszint nagyon jó nekik, kényelmes profitot biztosít és még fejlesztésre - újabb Bentley flotta vásárlására - is fussa:)

USDHKD ... ez egy érdekes chart, leginkább az látszik rajta, hogy ereszt a lufi a kölföldi befektetők a kínai jegybank restriktív monetáris politikájától tartva pánikszerűen menekülnek a HKD-ben denominált eszközökből.

Végül, de nem utolsó sorban az euró-forint kereszt. Már egy ideje a mi forintunk is a hosszú távú Pivot-ja (272,4) körül kering és teljesen jól elvan a 261 és a 283-as szintek által kialakított sávban ... kereskedni nehéz, amíg nem tör ki valamelyik irányba és viszi át a ként fontos szint valamelyikét, addig csak zajról beszélhetünk.

Kenguruk földje

Ma hajnalban jött ki a legfrisebb ausztrál munkanélküliségi adat!

Erős kapaszkodás a karfába ... 5,5%-ra CSÖKKENT a munkanélküliség, ami azt jelenti a szigetország esetében, hogy 35.200 új munkahely jött létre, ráadásul az elemzői várakozásokat is jócskán (5,8%) túlszárnyalták! Ha a munkanélküliségen (piros) kívül a fontosabb makroadatokat is megvizsgáljuk, mint a GDP alakulása (zöld), vagy az ingatlanépítések száma (kék), akkor azt látjuk, hogy itt nem csak egy verbális agyonstimulált fordulatról beszélhetünk, hanem egy tényleges rikávöriről.

A következő chart az AUDUSD keresztet és az EWA (iShares Australia ETF) teljesítményét mutatja. Mondhatni kéz a kézben járnak. A commodity vezérelt gazdaságnak jót tesz a dollár gyengülése, no meg persze a telhetetlen kínai étvágy a különféle ércekre, meg aranyra ... és képzeljük el mi lesz, ha az év sztorija tényleg beindul és a kínai kormány tényleg elkezdi leválni a szoros dollárkövetésről, a felértékelődő jüan még nagyobb exportbevételt jelent majd a Kínával folytatott kereskedelemben.

Na, mi lesz,

Fontos szintet ért el a dollár és ezért a hozzá kapcsolt index is.

Innen tovább kéne mennie, mert a bénázás csak növeli az esélyét az ékből való letörésnek.

A 4 órás charton az ék még jobban behatárolható, plusz a gyengülő/oldalazó indikátor ... háááát nem tudom, de lehet, hogy ebből egy alacsonyabb szinten - 75 körül - történő stabilizálódás lesz.

Mennyen má' valamerre a dollár!

Egyre több a türelmetlen ember a világban ... így a karácsony közeledtével:)

Az 1,50-es szintnél hatalmas erők feszülnek egymásnak - ahogy azt már egy-két korábbi posztban is említettem -, míg a jenkik inkább egy kontrolált keretek között gyengülő dollárt látnának szívesen, addig a fejlődők, akik komoly exportkitettséggel rendelkeznek az USA felé, hallani sem akarnak a dologról és szorgalmasan interveniálnak.

Tény, hogy amerika nyakig el van adósodva, elég csak a 12 trilliónyi monetáris és fiskális ösztönzőre gondolni, vagy az idén és jővőre végbe menő 4 trillió dolláros kötvénykibocsátásra ... ez nem egy sikersztori. Becslések szerint amerika adósságszolgálata 2019-ben fog tetőzni, amikor 700 milliárdot kell majd fizetniük kamatra és a különböző kifutások után (csak az összehasonlítás miatt, idén ez az összeg 202 milliárd).

És, akkor itt van a másik kényes téma az alapkamat, amit amíg ilyen magas a munkanélküliség és ilyen nyomott a lakáspiac nem hinném, hogy emelni merne Bernie ... és ha emelne is, annak közvetlen, rögtön érezhető hatása nem túl sok van - kivéve a hírre kereskedőket:) Általánosságban elmondható, hogy körülbelül 12 hónap kell ahhoz, hogy a dollár érdemben reagáljon egy kamatemelésre/csökkentésre (lásd ábra).

Egy szó, mint száz, az indikátorokkal és az ECB-vel egyetemben én is tanácstalan vagyok:)

Sokasodnak az érvek a dollárgyengülés mellett

Noha Timothy Geitner folyamatosan, minden jelentősebb sajtó orgánumnak azt nyilatkozza, hogy az erős dollár szívügye ... mi azért a szívünk méllyén tudjuk, hogy az Államok gyors gazdasági kilábalása a recesszióból még inkább az:)

Kedden például a Dallas FED elnöke, Richard Fisher mondott ellent a nagyfőnöknek, amikor előállt a farbával, hogy a dollár gyengülése tulajdonképpen nem rendezetlen mozgás, sokkal inkább szabályzott keretek között zajló, leértékelési folyamat.

Az is dollárgyengülés mellett szól, hogy a Bloomberg készített egy elemzést, miszerint azon S&P 500 komponens cégek, amelyeknek árbevétele nagyobbrészt külföldi értékesítésből származik, sokkal jobban muzsikálnak, mint a tisztán bennszülötteknek értékesítő cégek. Egyszóval a gyengülő hazai deviza fűti az exportot:)

Forrás: Bloomberg

Közvetve, az is a dollár középtávú gyengülése mellett szól, hogy az állami adóbevételek az 50-ből 49 államban drasztikusan - átlagosan 16,6%-kal - csökkentek, néhol kétszámjegyű volt az esés. Sajnos nem csak az állami adóbevételek estek, hanem a helyi, önkormányzati adókból befolyó bevételek is, mintegy 4,2%-kal ... és a kilátások sem a javuló tendenciáról szólnak.

Szóval az amerikai államnak még lesz kit megmenteni az elkövetkezendő egy évben, lesz itt önkormányzati kötvényvásárlás FED számlára, kötvénykibocsátás állami garanciával és tisztán cash-ből történő szponzorálás is.

Forrás: Rockefeller Institute
Summázva; tovább folytatódik a pénznyomtatás = dollárgyengülés.

Megint csúnyán elkenték

Természetesen a dollárról van:)

A tegnapi FED kamatdöntése érdemi eredményeket nem hozott, arra viszont elég volt, hogy egy gyors euró shortzárást okozzon. Tulajdonképpen az amerikai jegybank, aki a nemzeti valuta stabilitását hivatott megőrizni, pont ezt nem teszi ... ehhez fűzödnek jól felfogott érdekei (lásd Merre tovább dollár? ), de most már, hogy múlt héten bejelentették a recesszió végét, nos a befektetők azért egy kicsivel többet vártak.

Az rendben van, hogy telepumpálták a bankokat világot likviditással, de most már a spekulánsok sisere hada vigyázó szemét az exit stratégiá(k)ra veti, viszont itt semmit nem talál, nincs koncepció, nincs egy jó szó az amerikai (és kínai) lakosok felé, hogy most már védeni fogjuk a dollárotokat és értéket teremtünk.

Ezért nem nevezhető az arany jelenlegi szárnyalása lufinak, ahogy azt Roubini mondta és amire egy hasonló nagyság, Jim Rogers azt válaszolta: "Egyértelmű, hogy Mr. Roubini ismét nem készítette el a házi feladatát."

A múltokrában a Reuters készített egy felmérést 34 devizastratéga bevonásával. Az eredmény elég egyértelmű lett, a megkérdezettek egybehangzóan azt állították, hogy a dollár, ami a jelenlegi globális devizatartalékok 63%-át teszi ki - '99 előtt 70% felett is járt -, tíz éven belül 55 alá süllyed, húsz év múlva pedig 48% alá. Ez jól mutatja, hogy lassú, de biztos hanyatlás vár a dollárra és az USA globális szerepére is.

A helyzet fokozódik!

A VIX ismét kezd visszakúszni a 30-as szint közelébe, ami tavaly óta az álmos könyv szerint nem sok jót jelent a részvénypiacoknak. Historikusan a 30-as szint már egy teljesen túladott bear piacot jelent, de tavaly ősszel, mint sok minden más, ez a tézis is megdőlt.

Ismét veszik az aranyat, noha a dollár stagnál/erősödik. Pár nagyobb szereplő úgy döntött, hogy ők bizony keresztül rángatják az arany árfolyamát a 20 napos mozgóátlagon (ez jót tesz az MACD-nek is, ami újból megy az árral és szűk, kis csatornában kúszik ez is, az is).

Mit lehet ehhez hozzáfőzni?

Hajrá:)

Merre tovább arany?

Az utóbbi pár nap korrekciója után sokan temetni kezdték a sárga nemesfémet, mondván, hogy a lufi kipukkadt és ennyi volt a sztori benne.

Nos, tény, hogy gyanúsan nagy a short állomány az aranyban, múlt péntekig mintegy 516.832 kontraktus nyitottak meg az arany árfolyamesésére játszva, ez 51.683.200 unciát jelent, ha fizikai teljesítésre kerül a sor, ami durván 54,8 milliárd dollárt tesz ki. Ez felvet egy kérdés; kinek van ennyi aranya, hogy shortolni merje azt, vagy még merészebb és naked short-tal próbál hasznot húzni az árfolyamesésből.
Az arany árfolyamának jelenlegi korrekciója szerintem egy teljesen szokványos jelenség, megvolt a kitörés, elérte az elsődleges (rövid távú) célárfolyamot az 1065-öt, itt kicsit elfogyott a lendület, következik egy kis hezitálás és ezt kívánják most páran megjátszani (lásd fent).

A hosszú távú trend töréséhez ennél sokkal több kellene, mondjuk egy 995 alá zárás és akkor még mindig ott van a 200 napos mozgó 950 körül.

Egyébként az arany árfolyamában most egyáltalán nem áraznak nagy elmozdulást ezt tükrözi a meglehetősen alacsony szinten lévő belső volatilitása is.

Egy szó, mint száz én nem várnék jelentős aranyesőt, maximum rövid távon egy erőteljesebb korrekciót egészen a hosszú távú trendvonalig.

És hogy miért? Erre a válasz egyszerű: a szűkösen rendelkezésre álló készletek miatt. Gondoljunk csak bele, globálisan van úgy 120-140 ezer tonna arany, ez körülbelül 4 trillió dollár piaci értékkel bír és ezzel szemben áll:
- a világban cirkuláló, mintegy 8 trilliónyi dollár,
- a teljes globális pénzkínálat, ami 30 trillió USD-nek felel meg,
- a globális tőkepiac piaci kapitalizációja 40 trillió értékben,
- a globális kötvénypiac 80 milliárd dollár értékben,
- és végül, de nem utolsó sorban a globális derivatív piac, amelynek nominális értéke (dobszó, megkapaszkodás a székben): 800 trillió dollár.

Szóval még egyszer: a szűkösség és az a tény, hogy az arany az egyedüli hedge lehetőség a kormányok és a jegybankok irreális költségvetési és monetáris politikájával szemben elég komoly árfelhajtó erővel bír hosszú távon.

Ez a 10.000, nem az a 10.000

A tegnapi örömködés a Dow Jones 10.016 ponton történő zárása miatt felvet egy érdekes kérdést.

Vajon mennyire erodálja a dollár permanens gyengülése a befektetők elszánt küzdelmét és a szép eredményeket, amelyek ismét a 10.000-es álomhatár fölé kormányozták a DOW-t?

Tehát a 2003-ban elért 10.000 = 2009-es 10.000-rel?

A válasz határozott: NEM!

A Dow 2003. december 12. óta többé-kevésbé tízezer fölött tartotta magát egészen a tavalyi összeszakadásig, viszont az index aranyban kifejezett értéke fokozatosan csökkent az amerikai jegybank "áldásos" tevékenységének köszönhetően, akik mindent megtesznek azért, hogy az amerikai kormány tartozásait/kiadásait elértéktelenítsék.

Ez egyben a "Buy and Hold" stratégia alkonyai is egyben, hiszen hiába valók a szép hozamokkal kecsegtető számok, ha közben a befektetések elértéktelenednek más devizában denominálva.