Az adósság szuperciklus

Az alábbi kép tökéletesen leírja hogyan alakult ki, és hol tart most az adósság szuperciklus. Hétvégén már a kínaiak is azt kommunikálták, hogy lassan talán itt lenne az idő tenni valamit ezzel ... Azonban ez csak szöveg, meglepődnék ha a közeljövőben elkezdődne a harc az adóssággal szemben, sőőőőt.

És mindez kezdődött 1971-ben a Bretton Woods-i rendszer végével.

Az 1973-as olajválság kapcsán találtam egy jó kis cikket itt.

Mivanmivan?

Az olaj nagyon erősnek tűnik mostanában, de a kamurikávörin és az euró néhány erősebb napján kívül nem nagyon lehet mögé rakni semmit sem.

A CBOE-n a long/short arány szinte teljesen megegyezik ...

A készletadatokon azt látni, hogy viszonylag magas szinten voltak az elmúlt időszakban és lesznek is, hiszen vége a zord időnek, így ebből sem lehet sok mindent kihámozni.

Ilyenkor szoktak jönni a szomáliai kalózok (=terroristák, vagy fordítva), akik eltérítenek egy két tankert vagy felrobbantanak egy vezetéket valamely kulcsfontosságú finomító közelében:)

Beelőztek a kínaiak

Már hazai pályán is verik a kínaiak a jenkiket ... decemberben a szaudiaktól vett kőolaj mennyisége már űberelte az amerikai importot.

Lassan oda jutunk, hogy szerdánként már nem az EIA (amerikai energetikai ügynökség) olajkészlet adataira figyel a spekulánshorda, hanem a kínaira, azzal csak egy a baj, hogy nem túl megbízható:)

A fenti ábrán - remélem - jól látható, hogy miként nőtt fel kína a feladathoz és előzte meg az USA-t olajfogyasztásban, sőt ma már a finomítói kapacitások területén is. Míg a jenkik nem nagyon tudják finanszírozni az újabb finomítók építését, addig az óriási népi ország idén 31,5 millió tonnával kívánja növelni a kapacitásokat és ezzel elérni az 515 millió tonna évenkénti teljesítményt.

Inflation Trading

Azért azt leszögezhetjük, hogy a jenkiknek kapóra jött a Club Med (görög, spanyol és portugál) para, ha az nem lett volna, akkor valószínűleg az Obama beszéd után - miszerint jövőre rekord szintű lesz a büdzsé hiánya, 1,6 trillió - kényelmesen bele lehetett volna ülni egy euró-dollár longba. A "mi lett volna, ha" kezdetű mondatokból viszont még soha nem szedte meg magát senki.

Az idei év nagy nyerőit Goldmanék valószínűleg az infláció-kapcsolt derivatívák (kamat SWAP, TIPS) piacán fogják besöpörni, mert az elmúlt év commodity száguldását nem lehet csak egy vállrándítással elintézni. Már csak azért sem, mivel idén, ha tényleg talpra áll az amerikai gazdaság - vagy talpra állítják erőszakkal -, ahhoz bizony nyersanyag kell majd gazdagon és a kínai cimbik bizony jócskán túlreagálták ezt a készletfelhalmozás nevű dolgot, ami az egekbe taszította az ipari fémek árait, így az újra felpörgő (???) gazdaság ezekből, a gazdaság valós erejéhez - kereslethez - képest jóval túlárazott fémekből kell hogy táplálkozzon.

Ezt lefordítva egy vállalat szintjére; amit tavaly költséglefaragásokkal kirúgásokkal megspóroltak, az idén elmegy a jóval drágább input-ra.
Ha megnézzük az elmúlt pár napban megjelent amerikai makrohíreket azt láthatjuk, hogy minden inflációgerjesztő tényező (Employment Cost Index, ISM Prices Paid) erősödött, vagy legalább stagnált (PCE deflator), ezt csak össze kell vetni azzal, hogy az olaj, vagy az arany mikor is fordult - és csatlakozott a TIP-hez -, akkor különös egybeesésnek lehetünk szemtanúi ... nő az inflációs veszély ... elkezdődött az inflation trading.

Arany és a többiek ...

Úgy néz ki, hogy egyelőre - amíg az USA dzsídípi arányos hiánya nem lesz terítéken - a korrekció a sanszosabb az arany piacán. Egy dupla csúcsot könnyedén bele lehet látni, ami jelenleg a nyakvonalánál egyensúlyoz, ha ezt töri az újabb bő 100 dolláros gyengülést hozhat.

Az olaj a hosszú távú Pivot-ja körül mozog és teljesen jól érzi magát a 70-80 dolláros sávban, nem különben a szaudiak, akik azt nyilatkozták, hogy ez az árszint nagyon jó nekik, kényelmes profitot biztosít és még fejlesztésre - újabb Bentley flotta vásárlására - is fussa:)

USDHKD ... ez egy érdekes chart, leginkább az látszik rajta, hogy ereszt a lufi a kölföldi befektetők a kínai jegybank restriktív monetáris politikájától tartva pánikszerűen menekülnek a HKD-ben denominált eszközökből.

Végül, de nem utolsó sorban az euró-forint kereszt. Már egy ideje a mi forintunk is a hosszú távú Pivot-ja (272,4) körül kering és teljesen jól elvan a 261 és a 283-as szintek által kialakított sávban ... kereskedni nehéz, amíg nem tör ki valamelyik irányba és viszi át a ként fontos szint valamelyikét, addig csak zajról beszélhetünk.

Kavarognak a fejek

Jó hír, hogy végre kilépett az EURUSD az elmúlt idők sávjából (legalábbis egyelőre, a temérdek adat előtt ez látszik), ám vannak ezért kérdőjelek a profi befektetők fejében.



A helyzet az, hogy ezt a kitörést már nem követi sem az olaj, sem a NEM dollárban denominált indexek, így az amerikai indexek látványos szenvedésén kívül túl sok pozitívum nincsen (megjegyzem, hazai piacon is teljes tanácstalanság, és látványos semmi).


Hogy mi lesz a következő pár óra mozgása, most még nagyon nehéz megjósolni, kis pozitívum tehát az dollár további gyengülése, az arany emelkedése, a kérdés már csak az, hogy ki az erősebb, merre megy tovább a megszámláhatatlan mennyiségben heverő pénz.



Továbbá egyelőre a napi forgalmak egy kicsit figyelmeztetőek, hiszen emelkedésben nincsen forgalom, ellenben a kitörések közelében, illetve esésben annál inkább, igaz, még ezek sem azok a forgalmak amiket megszokhattunk pár hónappal ezelőtt. Én már tippelni nem szeretnék, a dollár megy tovább, a többiek semlegesek.

Még egy érv ...

Arra, hogy a szaudiak miért vállnak le a WTI benchmarkot követők népes táborából.
Ahogy azt már korábbi posztomban írtam;
"...a szaudiak eldöntötték, hogy januártól nem hajlandók többé bench mark-ként tekinteni a West Texas Intermediate-re (amit egyébként '94 óta használtak). Az ok pedig az, hogy az amerikai fél szándékosan leértékelve tartja a WTI-t a többi globális olajindexhez képest. Ehhez jól felfogott érdeke fűződik, hiszen az olaj elég tetemes részt képvisel az USA importjában és, ha nyomott áron veszik az olajat az meglehetősen javítja külkereskedelmi mérlegüket.
Ha visszatekintünk a múltba, akkor az látható, hogy a WTI mindig 1-2 dollárnyi prémiummal forgott a Brenthez képest, ez januárban hatalmas fordulatot vett ... "

Hétfőn megjelent pár neves európai újságban (többek között a Guardian-ban), hogy az olajkészlet adatok már régóta nem a valóságot tükrözik és az olajkitermelés csúcsa (Peak Oil) közelebb van, mint hinnénk. Az adatok pozitív irányba történő módosítása mögött - a kimerülő mezők arányának elbagatelizlásával - nem áll más, mint az USA, aki kínosan ügyel arra, nehogy pánik törjön ki az olajpiacon és elszabaduljon az olajár, ami nekik különösen rossz lenne ... hiperinfláció réme + romló külkermérleg.

A korábbi optimista kijelentések miszerint a mai 83 millió hordó/nap olajkitermelés könnyedén feltornászható és hosszú időn át tartható 105-ön, vagy akár 120-on, abszolút irreális, noha az IEA (International Energy Agency) 2005-ben megjelent tanulmányában ez szerepel.

Egyre erősebbek azok a hangok a szervezeten belül, amelyek a napi 90-95 millió hordós napi kitermelést is non sense-nek nevezik, sőt a mai kitermelési mennyiség (83 millió) sem fenntartható hosszú távon szerintük.

Számos olajipari szakértő szerint az emberiség már a Peak Oil fázisban van, míg az IEA szerint a kitermelés egészen 2030-ig fokozható.

A helyzetet szerintem legjobban Colin Campbell, a Total of France korábbi vezetője írta le, aki szerint, ha a tényleges adatok nyilvánmosságra kerülnének, az pánikot okozna a világ tőzsdéin és az senkinmek sem lenne jó.

Az arabok komoly arcok!

Egy-két héttel ezelőtt, amikor "titkos" (amiről mindenki tudott) találkozóra került sor az arab, kínai és francia felek részvételével, mindenki csak "közönséges kofalármának" minősítette azt a hírt, hogy a felek eldöntötték lepattannak a dollárról már, ami az olajelszámolást illeti.

Most meg hétfőn Iránban megnyílt az olajkereskedésre szakosodott nemzetközi tőzsde, amivel rögtön két legyet ütöttek egy csapásra, egyrészt aláássák a dollár nemzetközi fizetési rendszerben betöltött szerepét, másrészt meg borsot törnek a Júingok orra alá azzal, hogy valószínűleg nem erőltetik majd a dollárban történő kereskedést ... és itt ismét visszaugorhatunk az egyes pontra:)

Ha ez még mind nem lenne elég, akkor itt a gyomros az USA-nak (főleg a New York Mercantile Exchange-nek); tegnap a szaudiak eldöntötték, hogy januártól nem hajlandók többé bench mark-ként tekinteni a West Texas Intermediate-re (amit egyébként '94 óta használtak). Az ok pedig az, hogy az amerikai fél szándékosan leértékelve tartja a WTI-t a többi globális olajindexhez képest. Ehhez jól felfogott érdeke fűződik, hiszen az olaj elég tetemes részt képvisel az USA importjában és, ha nyomott áron veszik az olajat az meglehetősen javítja külkereskedelmi mérlegüket.

Ha visszatekintünk a múltba, akkor az látható, hogy a WTI mindig 1-2 dollárnyi prémiummal forgott a Brenthez képest, ez januárban hatalmas fordulatot vett ...

... pont, amikor a világgazdaság és az USA is a legnagyobb gödörben volt, érdekes:)

Visszatérve a szaudi cimbikre, már fel is kértek egy az olaj árazásra szakosodott londoni céget, az Argus-t, hogy dolgozzanak ki nekik egy új bench markot. Ez a határozott lépés más olajkitermelőt is felbátoríthat, hogy lerázva WTI-s rabigáját csatlakozzék az új rendszerhez.

És, hogy mi is a fenti két lépés jelentősége?

Amióta az olaj a legfontosabb commodity és a gazdasági növekedés kulcsa, azóta komparatív előnnyel bír az az ország, akinek a hivatalos nemzeti fizetőeszközében van denominálva, tehát az USA, mivel devizája iránt folyamatos keresletet támaszt a folyamatosan bővülő olajkereslet és kereskedelem. Ha már nem a dollár lesz a globális olajkereskedelem elszámoló devizája, akkor például Kínának sem áll majd érdekében dollárban tartani 2 trilliós devizatartalékának túlnyomó részét. Ez pedig hosszú távon a dollár globális jelentőségének (és így az USA jelentőségének) csorbulását jelenti és komoly destabilizációs hatást válthat ki.

Mi hajtja az olajat?

Egy biztos, nem a fundamentum!

Technikailag abszolút erősnek mondható a fekete arany, határozott kitörés a 75-ös bázisból, egészséges, felfelé induló mozgóátlagok plusz a fundamentum is megjött az eddigi szintekről kitörő MACD személyében. Az egy kicsit aggodalomra adhat okot, hogy az emelkedés nagyon meredeken, nagyon szűk sávban zajlik.
Az, hogy kinek jó ez az emelkedés - a sejkeken, meg az olajban gazdag országok devizáin kívül - az más kérdés. Durván egy hónapja örvendeztettem meg a kedves olvasókat egy poszttal, amiben egy Steven Kopitssal készült interjút zanzásítottam (Olaj, szeptember 17.), ebből emelnék most ki egy rövid részletet ami szerintem tökéletesen idevág:

Megfigyelte, hogy amikor az olajfogyasztás eléri az amerikai GDP 4%-át utána menetrend szerint recesszió következik. A jelenleg fogyasztási szint mellett 80 USD/hordóra kell emelkednie az olaj árának ahhoz, hogy a GDP 4%-át kitegye. Ha ez bekövetkezik, akkor Kopits szerint az amerikai gazdaság marad ismét visszacsúszik a saját maga által ásott recessziós gödörbe.Az olajhullámvasút, amibe az amerikai gazdaság beleült – és olajéhsége és kiszolgáltatottsága miatt nem tud abból szabadulni – egy elég egyszerű képlet alapján működik; ha recesszió van akkor csökken a fogyasztás, esik a fekete arany ára, emiatt csökken a kitermelés volumene is, ami viszont magasabb olajárhoz vezet (hiszen hiánycikk) … és ismét itt a recesszió a magas árak miatt:)

A következő táblázat a globális olaj keresletet és kínálatot szemlélteti. Szerintem abszolút meggyőző, hogy az OPEC részéről többször is csökkentett kibocsátás megfelelően takarja még a viszonylag korábban beköszöntő rossz idő ellenére is a globális keresletet.

Az egyetlen dolog, ami "fundamentálisan" támogatja az olaj áremelkedését, az a már mindenhonnan, mindenki által rúgdosott dollár gyengülése - most éppen a Sumitomo Mitsui Banking Corp. stratégája állt elő egy 50 USD/JPY célárral.

S&P500 is mocorog

Ahhoz, hogy teljes legyen a kör, nem árt ha az olaj és a fő amerikai indexek is egyszerre tőrnek ki (OTP is), most csak szegény németek vannak bajban, hiszen ők már korábban is szerettek volna menni, de ez elsőre nem jött össze.

Szép kitöréseket itt is találhatunk, közte kedvencemet, a Deutsche Bankot, amely 54 felett mutat kedvező képet. De nézzük csak mit mutat az S&P500-as index.

Hosszabb távon láthatjuk a paradicsomba vezető út kikövezésének lépéseit, ez ma úgy néz ki folytatódni fog, mivel a tegnapi Intel eredmény (ismét nem találtak a meteorológusok) átlöki ezen a mágikus 1080-as szinten az indexet..

Rövidebb távon látható némi kitörés előtti konszolidáció, 1080 felett pedig kitörést ünnepelhetünk amerikai embertársainkkal együtt, kritikus szintek 1063 alatt, amely esetén bajban lenne mindenki, aki longot alkalmaz. Nos, mi is így tettünk, így mi is bajban lennénk (tulajdonképpen nem, hiszen kockázatkezelésünk miatt, itt mi már nem lennénk pozícióban) az 1080 felett nyitott longunkkal.

Jön az olajkitörés is ?

A dollár látványos gyengülésének köszönhetően, a commodity bull újra indul(hat), hiszen az sárga arany után a fekete is kitörni készülget.

Ezt nézegetjük már egy ideje, ergo úgy tervezzük, hogy 75 felett benyitjuk a szükséges mennyiséget, aztán megnézzük hogyan tetszik neki a ritkább levegő az új csúcson. Lényeges kérdés persze, hogy holnap délután, amikor jönnek a készletadatok amerikából, akkor hogyan áll majd az árfolyam, illetve azt csak remélni merjük, a tankerek a szokásokhoz híven, nem fognak addig kikötni, hiszen ennek a világnak a rózsaszín felhő és jó adat lehet csak elfogadható.

Top Secret

A tegnapi "titkos" BRIC és arab csúcs után, ahol a résztvevő pénzügyminiszterek és monetáris szakértők arról diskuráltak, hogy az olaj árjegyzésének/elszámolásának alapvalutájaként már nem a dollárban látják a jövőt, sokkal inkább egy az ő devizáikat tartalmazó valutakosárban.

Erre a hírre nem volt más választása a zöld hasúnak, mint a gyengülés.

Majd jött a mostanában menetrendszerű, nagy húzásokkal tarkított aranyemelkedés.

Sokan mondják, hogy túlvett az arany nincs tér felfelé, nos nekik érdemes megnézni a következő chartot, ami az arany árának inflációval korrigált mozgását mutatja a '70-es évek elejétől.

A bretton woods-i rendszer összeomlása után a dollár produkált egy "kisebb mértékű" gyengülést. Bretton Woods emlegetése - bevallom - nem volt a véletlen szüleménye, ugyanis sokak szerint most éppen egy ilyen időszak kezdetén vagyunk, amikor az eddig így, vagy úgy, de működő rendszerek elhasaltak és éppen itt van az ideje a váltásnak.

Szóval, lehet, hogy pár év(tized) múlva a tegnapi találkozót, mint új BW-t emlegetik majd a históriások:)

Támaszokon

Jelentős támaszához érkezett a réz árfolyama, mivel jelenleg az elsődleges trendvonalon gyűjt erőt - eddig nem sok sikerrel - és nem sokkal ez alatt a szint alatt (260-nál) húzódik még az utolsó védvonalat jelentő 23,6 -os Fibonacci szint.

Rövid távon az árfolyam egy ereszkedő trendcsatornába került, ami hajtja lefelé az ipari fém árát, továbbá az sem kifejezetten az erő jele, hogy a lefelé induló 20-as és 50 napos mopzgóátlagok már, mint ellenállás funkcionálnak az MACD-ről nem is beszélve ...

Szóval 255 és 260 között lehet, hogy érddemes elgondolkozni a shorton!

A fekete arany árfolyama már vagy két hónapja a 65-ös a és 73 -as szintek között oldalazik.

A trendvonal illetve a csatorna alja eddig még mindig megfogták a WTI árát, azonban az egymásra simuló 20 és 50 napos mozgóátlaggal nem tud mit kezdeni az olaj.

Rövid távon mehet még lejjebb, azonban középtávon az MACD-ben kialakulóban lévő pozitív divergencia (a harmadik emelkedő aljat kéne még megvárni) felfelé tolhatja az árfolyamot, természetesen megfelelő külső körülmények esetén (gyengülő dollár).

Merre tovább?

Úgy néz ki, hogy a tegnapi erőteljes dollárerősödés megtörte az árupiaci rallyt.
A tegnapi Bloomberg cikk, amely szerint a Fed már arról tárgyal az elsődleges kötvénykereskedőkkel, hogy értékpapír-visszavásárlási megállapodások keretében miként lehetne milliárdokat kiszivattyúzni a rendszerből, mindenképpen nagy port kavart és a dollár malmára hajtott a vizet.
Ez látszik a réz és az olaj chartján is, mindkét esetben tört a trendvonal és következnek a legközelebbi Fibonacci szintek (olajnál: 60 USD, réznél: 257 majd 227).

Merre dzsal az ulej pinzsárdo?

Közkívánatra (az enyémre) visszatérnek az idegen nyelvű fondorlatok a posztok címeibe, tehát ha valaki az olaj árfolyamának alakulása felől szeretne érdeklődni lovári nyelven az a fenti szófordulatot hívhatja segítségül:)

Egyelőre az olaj is küzd a rézbetegséggel, azaz a fekete arany árfolyama sem tudta áttörni a 75-nél kialakított lokális csúcsát, noha a dollár mindent megtesz ennek érdekében és gyengül lelkesen.

Jelenleg az árfolyam fáradtan szuszog az emelkedő trendvonalon, erőt gyűjt szegény, ebben még társakra lel a mozgóátlagok személyeiben, de a hamarosan zéró alá vánszorgó, negatív divergenciát mutató MACD már nem fest derűs képet a jövőről.

Olaj

Olvastam egy érdekes interjút Steven Kopitscsal, a Douglas-Westwood LLC vezérigazgatójával, aki olajügyekben meglehetősen elismert szaktekintélynek számít.
A magyar származású szakember szerint az elmúlt hat válságból (1972 óta), amely megrengette az USA-t, öt összefüggésben volt az olaj árával. Megfigyelte, hogy amikor az olajfogyasztás eléri az amerikai GDP 4%-át utána menetrend szerint recesszió következik. A jelenleg fogyasztási szint mellett 80 USD/hordóra kell emelkednie az olaj árának ahhoz, hogy a GDP 4%-át kitegye. Ha ez bekövetkezik, akkor Kopits szerint az amerikai gazdaság marad ismét visszacsúszik a saját maga által ásott recessziós gödörbe.
Az olajhullámvasút, amibe az amerikai gazdaság beleült – és olajéhsége és kiszolgáltatottsága miatt nem tud abból szabadulni – egy elég egyszerű képlet alapján működik; ha recesszió van akkor csökken a fogyasztás, esik a fekete arany ára, emiatt csökken a kitermelés volumene is, ami viszont magasabb olajárhoz vezet (hiszen hiánycikk) … és ismét itt a recesszió a magas árak miattJ
Az olaj árának alakulásába egyre inkább beleszólnak a fejlődő országok is, hiszen ezek egyrészt (fejlődő)természetüknél fogva nagyobb ütemben képesek növelni olajfogyasztásukat, másrészt a fejlődőkre jellemző S-alakú fogyasztási görbe bizonyos szakasza is erősíti az olajéhségüket. Vagyis amíg a GDP megragad alacsony szinteken, addig az olajfogyasztást is mérsékelt növekedési ütem jellemzi, viszont miután a társadalom jövedelmi viszonyai már inkább a középosztály felé tolódnak el, az olajfogyasztás robbanásszerűen növekedhet (majd stabilizálódhat).
Kína egyelőre az S-alakú görbe alsó szakaszán tartózkodik mintegy 8 millió hordó/nap fogyasztással, ami számítások szerint 2032-2035 körül 50 millió hordó/nap körül fog stabilizálódni.
Kopits szerint a konstans kínálat mellett a fejlődő országoknak (mint Kína) nincs más választásuk, mint elbidelni az árat a lassabban fejlődők elől (mint amilyen Japán a napi 5 milliós fogyasztásával, vagy akár amerika a napi 20 milliós fogyasztásával).
Megoldás természetesen most is akad - csak a megvalósításhoz fűződő érdekek hiányoznak

talán –, mégpedig a fokozatos áremelés. Az elmúlt időszak recesszióinak tapasztalata szerint a visszaesés után egy körülbelül 50%-os olajár emelkedés következik. Ezt kivédhetné egyrészt az OPEC az olaj árának modulációjára létrehozott szabályzással, illetve a mindenkori kormányok a fiskális eszköztáraik bevetésével.
Ha nem történik semmi, akkor folytatódik, és valószínűleg egyre jobban kiéleződik majd a harc az olajért Kína és a fejlett gazdaságok között.

Forrás: National Post

Sávozunk tovább

Pénteki nap tartogatott némi izgalmat és esélyt arra, hogy komolyabb elmozdulásnak legyünk tanúi az eurusd-ben, ám délutánra ez ismét csak álom maradt, de nézzük egy kicsit részletesebben.

Közvetlenül az adat után beindult a lejtmenet, elérte a most már nagyon kritikus 1.419-es szintet, ami egyben a jelenlegi mozgások folyamán kialakult sávnak is alja, ám nem következett be a törés, onnan újra pattanva egyelőre célba is vette az 1.44-et. Mi már várjuk a kilépést, sávban itt nem kereskedünk.

Bár a dollár sávozik, az arany ettől föggetlenül újra megtámadta az kritikus 1000 dolláros szintet amit mi is nagyon figyelünk. Amennyiben megtörténne egy konszolidációból való kitörés, felveszünk benne pozíciót. Szintén érdemes figyelni egy másik, dollárral kapcsolatos instrumentumot, az olajat is, amelyben a devizához hasonlóan, kilépés képzelhető el. Nos, maradjunk annyiban, meglátjuk mi lesz.

Helyzetjelentés

Ami a kereskedést illeti, továbbra is tartjuk a megnyitott pozíciókat, kivétel az EURUSD amely tegnap kiütötte stoppunkat, így ezt 0.004%-os veszteséggel zártuk. Úgy döntöttünk hogy ebben a devizaprárban kivárjuk a sáv törését, így 1.38-as szintek környékén adunk bele, igaz, 10 perc múlva ha úgy kívánja a helyzet, felveszünk majd benne pozíciót.

Az angol font pozíciónkat nullába húztuk, ennek átlaga 1.6178 és várjuk az esetleges lehetőségeket ennek a pozíciónak a bővítésére. Továbbra is nagyon pesszmisták vagyunk az angol fonttal kapcsolatosan.

Az indexekben is jól állunk, közelednek benne rövid céláraink, ahol lezárjuk ezeket a pozíciókat. Érdemes még az olajart is megnézni, amely tegnap beesett az 50 napos átlag alá, ezáltal a sok, inflációtól rettegő "befektető" menekülhet ki belőle, okozván egy nagyobb esést, illetve kiemelni a tényt, az indexek újra a 200-as alatt vannak többségében, legyünk óvatosak, főleg azok, akik a megvételében gondolkodnak.

Dollár Vs. Olaj

Az iráni helyzet kapcsán a hétvégén előtérbe kerültek újra az esetleges olaj árának drágulásával kapcsolatos félelmek. Ha megnézzük a múltat, akkor rövid távon ez elékpzelhető lehet, stagnáló dollár árfolyam mellett is, amennyiben feltételezzük hogy az ott elmondottak szerint ez párosulhat a kockázatkedvelő hajlandóság visszaszorulásával is. Minden esetre egy komolyabb olaj emelkedés szinte elképzelhetetlen a dollár gyengülése nélkül, és fordítva.

BRIC - Mi lesz veled amerikai dollár ?

Ma reggel folyatódik amit megszoktunk illetve megszokhattunk mostanában, mégpedig a dollárral kapcsolatos aggodalmak kinyilvánítása. A soros "aggógó", Dimitrij Medvegyev orosz elnök azt hangsúlyozta tegnap, hogy a jelenlegi tartalékrendszer elsősorban a dollár miatt nem tudja betölteni szerepét, így annak változtatását szeretné. Elsőre már-már azt hihetnénk, mennyire odafigyelnek a világra, szeretnének egy biztosabb rendszert, aztán felmerül a kérdés, egy esetleges dollár gyengülés kinek is jó ? Hát nem szegény oroszoknak, akiknek így az olaj árának emelkedésével növekedne bevételük hiszen annak esése illetve erősödése esetén komoly bajba is kerülhetne a költségvetés ?



Kína egy másik ismeretlen ebben az egyenletben, a kérdés csak az hogy nekik miért annyira jó hogy jelenlegi politikájuk egyik részeként folyamatosan feltöltik készleteiket, mostani áron, óriási keresletet mutatnak szinte minden alapanyag iránt ... Merthát hiába a nagy, belső keresletet ösztönző lépés, egy másik politikával jobb áron is beszerzhették volna ezeket a számukra annyira fontos nyersanyagokat, és akkor talán most nem állomásozna jelentős számú hajó a kikötőben arra várván, hogy hátha valamikor ki tudják rakni a szállítmányt. Csak nem az a cél hogy egyrészt eladjanak amerikai kötvényeket és tovább gyengítség később az amerikai dollárt ?



Más, mostani kedvencem, aki nem ismerné annak ajánlom, így működnek ma a dolgok a nagy orosz honban ...



"Putyin újraállamosítással fenyegetőzik



Putyint, aki helikopterrel repült a helyszínre, elkísérte az egyik üzem tulajdonosa, Oleg Gyeripaszka, az ország leggazdagabb embere, akiről közismert, hogy közeli kapcsolatokat ápol az orosz vezetéssel. Az előzmény, hogy június 2-án a város lakói elzárták a Vologda-Novaja Ladoga közötti A-114-es utat, tiltakozásul, mert a három üzem, a földpát, a cement, illetve a hamuzsírgyár dolgozói harmadik hónapja nem kaptak bért. Gyeripaszka cége ugyanis nem szállított alapanyagot a másik kettőnek és így leállt mindhárom üzem. Előzőleg a települést ellátó hőerőmű állította le a melegvízszolgáltatást. A tüntetés nyomán 480 kilométer hosszú dugó alakult ki az országúton.



Ugyanakkor Putyinnak volt néhány keresetlen szava a milliárdoshoz az üzemlátogatás során. Sommásan annyit jegyzett meg, hogy szemétteleppé változtatták a gyárat, illetve leteremtette a megyei vezetést is, amely nem tudta megoldani a helyzetet és ráadásul megpróbálta őt rávenni, hogy Pikaljevó helyett inkább egy most átadott új gyárat nézzen meg. A pikaljevói ügyhöz egy Nyekraszov idézetet fűzött az egyik kommentátor: „Imé jön az urunk és ítél felettünk“.
Akárcsak Nyekraszov idején, annyi különbséggel, hogy 150 éve a cár nem ment volna Pikaljevóba, hogy termelési problémákat oldjon meg. A kormányfő viszont teheti, mert Oroszországban ő az egyetlen ember, akinek hatalma van erre. Könnyen lehet, hogy Putyin következő útja még messzebbre, Irkutszk megyébe vezethet, ahol a Bajkálnál lévő cellulózkombinát dolgozói éhségsztrájkolnak, mert ők sem kaptak hónapok óta fizetést. Ám Putyin nem mehet el mindenhova, hogy megoldja a leálló üzemek gondjait, akinek a hatalomhoz hű, Gyeripszka kaliberű nagyvállalkozókra is gondja van.


Ez egyébként nagyon is illik a kormány válságmenedzselő terveibe, miután Putyin legutóbb az autóiparnak adott 70 milliárd rubeles infúziót. Szakértők az eset kapcsán ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az államosítás veszélyes precedenst teremtene. Százával vannak ugyanis Oroszországban olyan városok, amelyek egyetlen ipari üzemre épültek és amelyek közül sok nemhogy nem versenyképes, de egyenesen veszteséges. Az állam egyrészt nem jó tulajdonos, másrészt nincs pénze az összes cég rendbetételére. Pikaljevo mindamellett újra ráirányította a figyelmet arra, hogy a tulajdonosok tényleges felelősségvállalalása, illetve a központi és a helyi szervek közötti hatalommegosztás, és az országirányítás vertikális rendszerének átalakítása nélkül a gazdasági gondokon nem lehet úrrá lenni. Forrás: kitekinto.hu"



Majd a videó ahol Gyeripaszka "önszántából" aláírja a szerződést :)



http://www.youtube.com/watch?v=UMlsbB33QSc



Na erről ennyit :)