29 október 2009

Az arabok komoly arcok!

Egy-két héttel ezelőtt, amikor "titkos" (amiről mindenki tudott) találkozóra került sor az arab, kínai és francia felek részvételével, mindenki csak "közönséges kofalármának" minősítette azt a hírt, hogy a felek eldöntötték lepattannak a dollárról már, ami az olajelszámolást illeti.

Most meg hétfőn Iránban megnyílt az olajkereskedésre szakosodott nemzetközi tőzsde, amivel rögtön két legyet ütöttek egy csapásra, egyrészt aláássák a dollár nemzetközi fizetési rendszerben betöltött szerepét, másrészt meg borsot törnek a Júingok orra alá azzal, hogy valószínűleg nem erőltetik majd a dollárban történő kereskedést ... és itt ismét visszaugorhatunk az egyes pontra:)

Ha ez még mind nem lenne elég, akkor itt a gyomros az USA-nak (főleg a New York Mercantile Exchange-nek); tegnap a szaudiak eldöntötték, hogy januártól nem hajlandók többé bench mark-ként tekinteni a West Texas Intermediate-re (amit egyébként '94 óta használtak). Az ok pedig az, hogy az amerikai fél szándékosan leértékelve tartja a WTI-t a többi globális olajindexhez képest. Ehhez jól felfogott érdeke fűződik, hiszen az olaj elég tetemes részt képvisel az USA importjában és, ha nyomott áron veszik az olajat az meglehetősen javítja külkereskedelmi mérlegüket.

Ha visszatekintünk a múltba, akkor az látható, hogy a WTI mindig 1-2 dollárnyi prémiummal forgott a Brenthez képest, ez januárban hatalmas fordulatot vett ...

... pont, amikor a világgazdaság és az USA is a legnagyobb gödörben volt, érdekes:)

Visszatérve a szaudi cimbikre, már fel is kértek egy az olaj árazásra szakosodott londoni céget, az Argus-t, hogy dolgozzanak ki nekik egy új bench markot. Ez a határozott lépés más olajkitermelőt is felbátoríthat, hogy lerázva WTI-s rabigáját csatlakozzék az új rendszerhez.

És, hogy mi is a fenti két lépés jelentősége?

Amióta az olaj a legfontosabb commodity és a gazdasági növekedés kulcsa, azóta komparatív előnnyel bír az az ország, akinek a hivatalos nemzeti fizetőeszközében van denominálva, tehát az USA, mivel devizája iránt folyamatos keresletet támaszt a folyamatosan bővülő olajkereslet és kereskedelem. Ha már nem a dollár lesz a globális olajkereskedelem elszámoló devizája, akkor például Kínának sem áll majd érdekében dollárban tartani 2 trilliós devizatartalékának túlnyomó részét. Ez pedig hosszú távon a dollár globális jelentőségének (és így az USA jelentőségének) csorbulását jelenti és komoly destabilizációs hatást válthat ki.

Nincsenek megjegyzések: