Írhatnám azt, hogy újdonságot fogok írni, de biztosan nem így van, hiszen a tegnapi jókedvet összekarcoló Moody's Görögországot leminősítő akciója senkit nem lepett meg. Illetve talán mégis, ahogyan elnézzük az amcsikat, ők tudtak erre is esni, továbbá az EURUSD is újra 1.215 körül van.
Mára nálam semmi, Bob shortoskodik egy kicsit, így lehet neki lesz igaza, hiszen tegnap az amcsi indexek a 200 napos környékéről fordultak le. Természetesen arra is fel kell készülni, hogy a VB és a nyár mindenkit arra fog kényszeríteni, hogy egy kicsit pihenjen, nem feltétlen bizonyos az, hogy ezen a nyáron fog minden eldőlni.
Közben Japánban a belső keresletet ösztönző lépéseket tettek, mondjuk azt nem értem, hogy ennek milyen értelme van, hiszen a japán lakosság nullára köti le a pénzét, ők tartják el szinte a Japán államot, akkor miért vennének fel hiteleket ?
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Moody's. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Moody's. Összes bejegyzés megjelenítése
15 június 2010
04 január 2010
Megint kezd elszaladni a szekér ...
Új év, megújult optimizmus, talán így lehetne összefoglalni a 2010-es várakozásokat.
Ha az alábbi táblázatra pillantunk, akkor az látható, hogy az elemzői konszenzus szerint idén az USA 2,6%-kal fog növekedni év/év alapon, úgy hogy az év közepétől a FED szépen, lassan nullára redukálja majd a likviditásfokozó intézkedéseit és már a kormányzati stimulusok sem fognak nagyon labdába rúgni. A harmadik negyedéves GDP, amelyik a sokadik olvasatra már csak 2,2%-kal nőtt - ebből 1,7% volt a roncsprogram és közel fél százalék az első lakás vásárlásához juttatott 8.000 dolláros adókedvezmény -, ehhez képest vár a lelkes elemzősereg 5%-os emelkedést.
Ha az alábbi táblázatra pillantunk, akkor az látható, hogy az elemzői konszenzus szerint idén az USA 2,6%-kal fog növekedni év/év alapon, úgy hogy az év közepétől a FED szépen, lassan nullára redukálja majd a likviditásfokozó intézkedéseit és már a kormányzati stimulusok sem fognak nagyon labdába rúgni. A harmadik negyedéves GDP, amelyik a sokadik olvasatra már csak 2,2%-kal nőtt - ebből 1,7% volt a roncsprogram és közel fél százalék az első lakás vásárlásához juttatott 8.000 dolláros adókedvezmény -, ehhez képest vár a lelkes elemzősereg 5%-os emelkedést.
Mit lehet ehhez hozzátenni? ... Hajrá:)
A kötvényhozamok sajnos nem olyan optimisták, mint az elemzők. A Moody's AAA Indexe például erőteljesen törekszik vissza a nagy 2008-as összezuhanás utáni magaságokba, ami ugye nem a feltétlen bizalom jele ...
21 december 2009
Moody's Misery Index
Érdemes megnézni az alábbi táblázatot, amiben a Moody's a munkanélküliség és a GDP arányos deficit alapján rangsorolja a delikvenseket. Magyarország meglehetősen előkelő helyen van, megelőzve az USA-t, illetve az Egyesült Királyságot is, viszont, ami a rossz hírt illeti - mert hogy az is van - az a 2010-es prognózis ... sok jóra nem számíthatunk a 15% körül tetőző munkanélküliség mellett:(
Talán ezt a gyengeséget kezdi el már most árazni az egyre illikvidebbé váló magyar állampapírpiac, ami erőteljes eladói nyomás alá helyezi a forintot.
12 augusztus 2009
Meglehetősen ironikus
A befektetési bankok, akik gyakorlatilag a jelenlegi válság legfőbb előidézői egyben a legnagyobb nyertesei is a dolognak, hiszen újra nő a profit és vele együtt a bónusz is a kockázatot pedig az adófizetők vállalják. Néhány évvel ezelőtt a befektetési bankok gazdagságuk alapjait ügyfeleik pénzével teremtették meg, majd amikor ez a (pénz)forrás apadni kezdett, következtek a részvényeseik, most hogy ezt is kivégezték egy ennél sokkal nagyobb mézes bödönhöz jutottak; az adófizetők pénzéhez.
A kaszinó újra nyitva áll és sok befektetési bank meg is ragadta az alkalmat még nagyobb kockázatot vállalva a volatilis piacon a még nagyobb profit érdekében … újra az a magatartás lett a nyerő, ami a II. Világháború óta nem látott válságba taszította a globális gazdaságot.
A teljes összeomlást csak a gigantikus méretű kormányzati költekezések – garanciák, bankmentések, ösztönző csomagok - hárították (odázták???) el, amik hatalmas terhet rónak az adófizetőkre. Tény, hogy a bankoknak soha nem volt még ilyen könnyű dolguk, hiszen a jegybankok monetáris politikájának lazítása, illetve a kormányok által vállalt garanciák (első sorban a kötvénykibocsátásoknál) hatalmas ingyen likviditást biztosítanak a pénzügyi szektornak, amiből ők szabadon garázdálkodhatnak. A jegybanktól nevetségesen olcsón kapott pénz busás hozamot termelt a részvénypiacon nem is beszélve a kötvénypiacról.
A legnagyobb nyertes kétség kívül a Goldman Sachs, aki a sajátszámlás kereskedéssel majdnem duplázott az előző évhez képest, tette mindezt úgy, hogy a vállalt kockázat (VAR) jóval a normális felett volt és elérte a 245 millió dollárt egy kereskedési napra vetítve. Csak mellékesen érdemes megjegyezni, hogy a Goldman tavaly „lefokozta” magát szimpla kereskedelmi bankká, hogy részesülhessen a kormányzati segélyből.
A legijesztőbb mégis inkább az, hogy a klasszikus banki funkcióval, mint például a hitelezéssel esze ágában sincs egyetlen banknak sem foglalkozni. Az ok is elég kézenfekvő; a kockázatok sokszor magasabbak a hitelezési szegmensben, míg a besöpörhető profit alacsonyabb. Mivel a bankok nem hiteleznek – hiszen senki sem kényszerít(het)i őket erre – így a gazdasági szereplők kénytelenek a kötvénykibocsátás eszközéhez nyúlni, ha pluszforráshoz akarnak jutni. Ezért aztán nem csoda, hogy a kötvénykibocsátás lett a befektetési bankok – kockázatmentes - aranytojást tojó tyúkja. A kibocsátások száma megsokszorozódott az év első felében és csak Európában 318 milliárd eurónyi kötvényt bocsátottak ki a vállalatok, így a kötvénypiac ismét felpörgött a ’80-as években tapasztalt szintre, ami növekvő keresletet és volatilitást hozott a piacra – ami a pénzcsinálás két elengedhetetlen összetevője.
Azok a bankok, akik a jelenleg a hitelezés felpörgetésén fáradoznak minden bizonnyal a lúzerek táborába tartoznak, hiszen az ő magasabb kockázatuk alacsonyabb margin-nal párosul, míg a befektetési bankok, akik már a meglévő (értékpapírosított) hitellel kereskednek – hasonló finanszírozási kondíciókkal, mint hitelező társaik – sokkal nagyobb profitot realizálnak. Más szóval; a meglévő pénz átforgatásával keresnek még több pénzt.
És itt elérkeztünk a jelenlegi válság egy sarkalatos pontjához; a szabályzáshoz, mivel a fent említett derivatív instrumentumok kereskedése többnyire gyengén szabályozott OTC piacokon történik. A CDS szülőatyja, a JP Morgan például rekord mértékű második negyedéves eredményről számolt be és 81 trillió dolláros kitettségével még mindig a legnagyobb szereplőnek számít a piacon. Ezért is érthető Jamie Dimon (JP Morgan CEO-ja) agresszív kirohanása a washington-i törekvések ellen, amelyek a derivatív piacok megregulázására irányultak.
De említhetnénk a CDO-kat is, amik időzített bombának lettek titulálva a válság kirobbanásakor, most a Morgan Stanley mintha mi sem történt volna leminősített CDO-kat pakol új instrumentumokba, amelyek nagy valószínűséggel – ismerve a múltbeli történéseket - AAA minősítést kapnak majd a Moody’s-tól.
Csak pár hónap telt el azóta, amikor is a wall street legnagyobbjainak CEO-i szemlesütve hallgatták egy kongresszusi meghallgatáson, amint a politikusok lehordják őket a sárga földig. Nagyot változott azóta a világ, a bankárok önbizalma visszatért és most már megerősödve szegülnek ellen a kormányzat reorganizációs és regularizációs törekvéseinek. Szándékaikat nem is rejtik véka alá, a JP Morgan és Goldman vezetésével egy lobby csoport alakult (CDS Dealers Consortium), amelynek nem titkolt célja, hogy szembe menjen Washington azon irányú törekvéseivel, amelyek a CDS piacot transzparensebbé és szabályozottabbá tennék.
A kaszinó újra nyitva áll és sok befektetési bank meg is ragadta az alkalmat még nagyobb kockázatot vállalva a volatilis piacon a még nagyobb profit érdekében … újra az a magatartás lett a nyerő, ami a II. Világháború óta nem látott válságba taszította a globális gazdaságot.
A teljes összeomlást csak a gigantikus méretű kormányzati költekezések – garanciák, bankmentések, ösztönző csomagok - hárították (odázták???) el, amik hatalmas terhet rónak az adófizetőkre. Tény, hogy a bankoknak soha nem volt még ilyen könnyű dolguk, hiszen a jegybankok monetáris politikájának lazítása, illetve a kormányok által vállalt garanciák (első sorban a kötvénykibocsátásoknál) hatalmas ingyen likviditást biztosítanak a pénzügyi szektornak, amiből ők szabadon garázdálkodhatnak. A jegybanktól nevetségesen olcsón kapott pénz busás hozamot termelt a részvénypiacon nem is beszélve a kötvénypiacról.
A legnagyobb nyertes kétség kívül a Goldman Sachs, aki a sajátszámlás kereskedéssel majdnem duplázott az előző évhez képest, tette mindezt úgy, hogy a vállalt kockázat (VAR) jóval a normális felett volt és elérte a 245 millió dollárt egy kereskedési napra vetítve. Csak mellékesen érdemes megjegyezni, hogy a Goldman tavaly „lefokozta” magát szimpla kereskedelmi bankká, hogy részesülhessen a kormányzati segélyből.
A legijesztőbb mégis inkább az, hogy a klasszikus banki funkcióval, mint például a hitelezéssel esze ágában sincs egyetlen banknak sem foglalkozni. Az ok is elég kézenfekvő; a kockázatok sokszor magasabbak a hitelezési szegmensben, míg a besöpörhető profit alacsonyabb. Mivel a bankok nem hiteleznek – hiszen senki sem kényszerít(het)i őket erre – így a gazdasági szereplők kénytelenek a kötvénykibocsátás eszközéhez nyúlni, ha pluszforráshoz akarnak jutni. Ezért aztán nem csoda, hogy a kötvénykibocsátás lett a befektetési bankok – kockázatmentes - aranytojást tojó tyúkja. A kibocsátások száma megsokszorozódott az év első felében és csak Európában 318 milliárd eurónyi kötvényt bocsátottak ki a vállalatok, így a kötvénypiac ismét felpörgött a ’80-as években tapasztalt szintre, ami növekvő keresletet és volatilitást hozott a piacra – ami a pénzcsinálás két elengedhetetlen összetevője.
Azok a bankok, akik a jelenleg a hitelezés felpörgetésén fáradoznak minden bizonnyal a lúzerek táborába tartoznak, hiszen az ő magasabb kockázatuk alacsonyabb margin-nal párosul, míg a befektetési bankok, akik már a meglévő (értékpapírosított) hitellel kereskednek – hasonló finanszírozási kondíciókkal, mint hitelező társaik – sokkal nagyobb profitot realizálnak. Más szóval; a meglévő pénz átforgatásával keresnek még több pénzt.
És itt elérkeztünk a jelenlegi válság egy sarkalatos pontjához; a szabályzáshoz, mivel a fent említett derivatív instrumentumok kereskedése többnyire gyengén szabályozott OTC piacokon történik. A CDS szülőatyja, a JP Morgan például rekord mértékű második negyedéves eredményről számolt be és 81 trillió dolláros kitettségével még mindig a legnagyobb szereplőnek számít a piacon. Ezért is érthető Jamie Dimon (JP Morgan CEO-ja) agresszív kirohanása a washington-i törekvések ellen, amelyek a derivatív piacok megregulázására irányultak.
De említhetnénk a CDO-kat is, amik időzített bombának lettek titulálva a válság kirobbanásakor, most a Morgan Stanley mintha mi sem történt volna leminősített CDO-kat pakol új instrumentumokba, amelyek nagy valószínűséggel – ismerve a múltbeli történéseket - AAA minősítést kapnak majd a Moody’s-tól.
Csak pár hónap telt el azóta, amikor is a wall street legnagyobbjainak CEO-i szemlesütve hallgatták egy kongresszusi meghallgatáson, amint a politikusok lehordják őket a sárga földig. Nagyot változott azóta a világ, a bankárok önbizalma visszatért és most már megerősödve szegülnek ellen a kormányzat reorganizációs és regularizációs törekvéseinek. Szándékaikat nem is rejtik véka alá, a JP Morgan és Goldman vezetésével egy lobby csoport alakult (CDS Dealers Consortium), amelynek nem titkolt célja, hogy szembe menjen Washington azon irányú törekvéseivel, amelyek a CDS piacot transzparensebbé és szabályozottabbá tennék.
Jelenleg egy új elit van kialakulóban a befektetési bankok piacán, egyfajta globális – 5,6 szereplőből álló – oligopólium. A befektetési szegmensben tapasztalható verseny gyengesége miatt a talpon maradt bankok történelmi lehetőséget kaptak – és úgy néz ki, hogy élnek is vele.
Forrás: Der Spiegel
21 július 2009
A Moody’s végre megmondta
Amit eddig is tudtunk, hogy a bankok nem megfelelő módon mérték fel a hitelezési veszteségeiket, így további leírásokkal kell majd szembe nézniük a jövő év végéig.
Az amerikai bankok még körülbelül 470 milliárdnyi veszteséget fognak realizálni 2010 végéig, áll a Moody’s jelentésében. A krízis kirobbanása óta a pénzügyi szereplők 1,5 trillió dollárt - csak a Citi 112 milliárdot - írtak le hitelezési veszteségként.
Az elemzőcég kiemeli, hogy a bankoknak egyre zordabb gazdasági környezetben kell majd boldogulniuk, mivel a jelenlegi kormányzati támogatást és alacsony kamatokat fel fogja váltani a monetáris szigorítás, ami alapvetően megdrágítja a forráshoz jutást.
A pénzügyi szektor fundamentumai még mindig nem kielégítőek és még további gyengülést mutatnak, zárja gondolatait a Moody’s.
Akkor … bank (szektor) short:)
Az amerikai bankok még körülbelül 470 milliárdnyi veszteséget fognak realizálni 2010 végéig, áll a Moody’s jelentésében. A krízis kirobbanása óta a pénzügyi szereplők 1,5 trillió dollárt - csak a Citi 112 milliárdot - írtak le hitelezési veszteségként.
Az elemzőcég kiemeli, hogy a bankoknak egyre zordabb gazdasági környezetben kell majd boldogulniuk, mivel a jelenlegi kormányzati támogatást és alacsony kamatokat fel fogja váltani a monetáris szigorítás, ami alapvetően megdrágítja a forráshoz jutást.
A pénzügyi szektor fundamentumai még mindig nem kielégítőek és még további gyengülést mutatnak, zárja gondolatait a Moody’s.
Akkor … bank (szektor) short:)
16 június 2009
A spanyol bankokat is utolérte a végzetük
A Moody’s 25 spanyol bank szenior besorolását rontotta le.
Az okok a szokásosak:
- növekvő hitelezési veszteségek,
- a spanyol gazdaság a vártnál nagyobb mértékben esik és ez negatívan befolyásolja a bankok mérlegét.
Érdekes, hogy az ilyet a tengeren túlon el szokták nézni:)
A londoni hitelminősítő cég lerontotta többek közt a Banco Popolar Espanol SA., a 3. legnagyobb spanyol kereskedelmi bank hosszú távú besorolását Aa3- ra, illetve a legnagyobb betétgyűjtő a La Caixa –t Aa2-re, negatív kilátással! A teljesség igénye nélkül még két név a Moody's listából; Banco Sabadell, Caja Madrid!
Úgy látszik a fiúk Londonban ismét pozícióban vannak és veszik a spanyol bankok CDS-eit, a pozíciót meg ugye illik támogatni:)
Ezt szemlélteti a lenti ábra is, amelyen a Banco Popolar 5 éves CDS árfolyamának alakulása látható!
Kép: Bloomberg
Az okok a szokásosak:
- növekvő hitelezési veszteségek,
- a spanyol gazdaság a vártnál nagyobb mértékben esik és ez negatívan befolyásolja a bankok mérlegét.
Érdekes, hogy az ilyet a tengeren túlon el szokták nézni:)
A londoni hitelminősítő cég lerontotta többek közt a Banco Popolar Espanol SA., a 3. legnagyobb spanyol kereskedelmi bank hosszú távú besorolását Aa3- ra, illetve a legnagyobb betétgyűjtő a La Caixa –t Aa2-re, negatív kilátással! A teljesség igénye nélkül még két név a Moody's listából; Banco Sabadell, Caja Madrid!
Úgy látszik a fiúk Londonban ismét pozícióban vannak és veszik a spanyol bankok CDS-eit, a pozíciót meg ugye illik támogatni:)
Ezt szemlélteti a lenti ábra is, amelyen a Banco Popolar 5 éves CDS árfolyamának alakulása látható!
Kép: Bloomberg
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)