Kinek kell még dollár?

De tényleg?
QE-II. a levegőben van - sőt páran már lejátszott dolognak vélik -, ezenkívül túlzottan sok a strukturális probléma jenkiéknél. A FED folyamatosan beavatkozik, illetve be kell avatkoznia a trezsörik piacába, hogy így támassza az amúgy is halovány lakáspiacot, így a hozamgörbe egyre laposabb hála a kereskedelmi bankos gondolkodásmódnak (borrow short, lend long). Ehhez van még egy óriásira duzzadt FED mérleg, amelyet Bernanke és csapata - tartva a kínai hitelezőktől - már csak vonakodva mer tovább emelni.

Ez látszik szerintem a chart-on is; esésben nagyobb mozgás, emelkedésben kisebb erő, gyengülő indikátor.
Még szerencse, hogy az összes commodity dollárban van denominálva és fél Ázsia a zöldhasúhoz van rögzítve:)

Tényleg ilyen rossz lett az adat?

Röviden összefoglalva: nem , hosszabban: dehogy nem:)
A használt lakások júliusi értékesítése 3,83 millió egység lett, ez 27,2%-kal kevesebb, mint a lefelé rivájzolt júniusi adat.
Az ábrán jól látszik, hogy a kínálat az égben, azonban a stimulusok által mesterségesen felpumpált árak még nem sokat korrigáltak déli irányban. Ha majd kiárazódnak az ingatlanpiacból az adókedvezmény és társai, amelyek vélhetően még lejjebb taszítják majd a keresletet és ezzel az árat is, akkor lehet mondani, hogy "húúúú", meg "még ilyet" ... de addig egy szót se, egészséges reakció, fogy a szufla.
Valószínűleg erre kell berendezkednünk, ahogy távozik a kormányzati puffer a gazdaságból, úgy hagyja el magát az összes mutató, akárcsak a Richmond Fed legutóbbi ipari termelési adata, amely még emelkedést mutatott, de már sokkal szerényebb üteműt a vártnál.
Koszorús költőnk szavaival búcsúzom mára:

Egy szónak is száz a vége,
Menjen a home price le délre!

Füles csésze?

Kinek mi a véleménye? Lesz ebből trend erősítő füles csésze alakzat, vagy sem?
Egyelőre a FED a trend folytatására játszik:)
Ben, könyörgöm ne csak a srácoknak szólj (a felvétel 2:45-től lesz igazán érdekes), ha venni kell ... szólj a kicsiknek is, hiszen tudod; sok kicsi, sokra megy?

Átszakadt a szint

Lehet a tegnapi FED diszkontráta emelés bejelentésének időpontjával - piaczárás után, az ázsiaiak meg le vannak szarva oldják meg - élcelődni, de azt eddig is tudtuk, hogy a tőzsde és annak holdudvara (szabályzók) nem tartozik a kerekasztal lovagjainak baráti körébe:)

De a lényeg; a dollárindexen (DXY) láthatunk egy aranykrosszt, nevezetesen az 50 napos a 200-as fölé kúszott, vételi szignált adva ezzel egynéhány intézményi befektetőnek. Ez lényegesen felgyorsíthatja az euró omlását - lásd a mai kvantumugrást - és az uniós fizetőeszköz lehet, hogy megismerkedik majd az 1,30-as, vagy akár az az alatti szintekkel is.

Exit Strategy

Tegnap a dollár arra erősödött, hogy a FED 3,2%-os idei GDP növekedést prognosztizált az eddigi 3%-kal szemben és a keménymag ismét az Exit Strategy-t emlegette.

Teszik mindezt úgy, hogy míg ők időt és pénzt nem sajnálva öntik a lét a rendszerbe (lásd ábra; US M3 index), addig a kereskedelmi bankok továbbra sem hiteleznek, tavaly például 16%-kal, azaz közel 100 milliárd dollárral esett vissz a hitelezés. A jegybank expanzív munkájának és a bankok ellentétes irányú törekvésének az eredője egy roppant gyatra pénz multiplikátor, ami jelenleg az USA-ban 0,81!!!

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1 egységnyi pénz betolásával a központi bank már nem képes a kereskedelmi bankokat úgy stimulálni, hogy azok egy újabb egységet hozzanak létre (hitelezzenek ki).

Ilyen körülmények mellett szerintem nem kéne száj héjáskodni, mert ez két következtetést von maga után; az első, hogy a FED-ben ülő arcok ennyire inkompetensek, a második; csak megpróbálják feldumálni a piacot az amerikai gazdaság erején lovagolva, ezen meg már végképp mindenki átlát.

Nem hinném, hogy nem olvasták volna a FED-es urak az amerikai történelem 1929-32-ig terjedő időszakról szóló fejezetét, akkor éppen a gazdaságból gyorsan - még a reálgazdaság tényleges talpraállása előtt - kivont pénz (restriktív monetáris polititka) tette tacsra előbb az amerikai, majd a teljes globális vircsaftot.

Ezt nem kéne még egyszer eljátszani!

Nincs könnyű helyzetben

A svájci jegybank sem, hiszen péntek hajnalban nagy sunnyogva, az ázsiai nyitvatartás alatt ( fogy a zsé ott is) elkezdték venni az eurót elég agresszíven, ha az 1,49-es bid-et 1,46-os árfolyamnál annak tekinthetjük. Egyelőre úgy néz ki, hogy hasztalan, hiszen az európai közös deviza olyan harmatos, hogy a frank ismét visszaerősödött a beavatkozás előtti szintekre.

Úgy néz ki, hogy a Club Med-es feszkó megüti az eurót a dollárral és valamennyi jelentősebb devizával szemben, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük a bajba jutott országok GDP arányos külső eladósodottságát:

- Görögország: 87% (208 Mrd euró),

- Spanyolország: 91% (950 Mrd),

- Portugália: 108% (177 Mrd).

Ha ehhez még hozzádajuk a kelet-európai régió adósságát, akkor a kapott összeg 2 trillió euró fölötti lenne, ez megközelítőleg akkora, mint az USA Subprime, Alt-A bukója ... és Európában, köszönhetően a gyenge kezű EU-nak, még vannak csontvázak a szekrényben.

Amíg ez így van addig a dollár erősödni fog, hiszen ott mindenki egy magabiztos kilábalási forgatókönyvvel kel és fekszik - Geithner szerint olyan nem történhet, hogy az USA-t megfosztják az AAA besorolásától adósság hegy ide, vagy oda -, már a kamatemelésről szól a diskurzus és végül, de nem utolsó sorban csak egy szövetségi állam van csődközelben, de ott meg a Terminátor a kormányzó, úgyhogy para nincs.

Egyelőre tehát maradnak a nap, mint nap új csúcsra törő CDS árak, elhalasztott kötvényaukciók, lásd Portugália múlt héten egy 500 millió eurós kibocsátástól lépett vissza, mondanom sem kell, hogy miért (ábra lent).

A para nagyságát jelzi, hogy Sydney-ben gyűlik most a bankvilág apraja-nagyja; FED, ECB, RBI (India), PBOC (Kína) ... mindenkit nyugtalanít, hogy pár túllazult mediterrán arc elrontaná mindazt, amit az elmúlt két évben a jegybankok és kormányok a globális gazdaságnak és konfidensznek okoztak.

Borul a bili

A nagy érdeklődésre való tekintettel a Ház Felügyeleti Bizottsága bekérte a FED-től és a Treasury-től az AIG 2008-as megmentésével kapcsolatos dokumentációt. Jelenlegi tudásunk szerint - amennyit eddig a vólszrtíti újságírók kiderítettek - a botrány abból pattant ki, hogy a megmentés során az AIG üzleti partnereinek az addigra már szétvert árú jelzálogderivatívák névértékét fizették ki, vagyis az akkori piaci értéküknek legalább a dupláját:)

Izgatottan várjuk a folytatást ...

Nehéz hivatás

FED elnöknek lenni nem könnyű - nem annak lenni meg még nehezebb -, megviseli az embert a sok kritika lelkileg és testileg is ...

Bernanke FED előtt ...

... és után:)

A FED manipulálja a piacot?

Nem hinném, miért tennének ilyet? :)

Az bizonyára a véletlen műve, hogy június óta csak egyetlen olyan hét volt, amikor opciókifutás volt és a FED nem vett legalább 60 milliárd dollár értékben MBS-eket (lásd ábra).

Ez csak valami véletlen egybeesés lehet, hogy az opciókifutást - ami elég jó hangulat indikátor - árgus szemekkel figyelő befektetők azt látják, hogy veszik a struktúrált termékek opcióit, plusz az így a piacra dobott extra likviditás önmagában is inkább felfelé hajtja az árakat.

Ez olyasmi, mint az eszenpí fjúcsörszöt venni kereskedési időszakon kívül, amikor alacsony forgalom mellett könnyen elmozdítható bármelyik irányba az index.

Ezzel nem szeretnék beállni a rosszindulatú intrikusok közé (pedig most épp ezt teszem:), de azon azért érdemes elgondolkodni, hogyha a FED elkezdi alkalmazni a restriktív monetáris politikát - megszűnik a pénznyomda - és szűkül a likviditás, az nem csak közvetlen formában fog lecsapódni a különböző eszközosztályokban, hanem ilyen közvetett módon is. Azaz nem csak a reflektorfényben lévő stimulusokat kell figyelni, hanem a kicsit hátsó ajtósnak számító, piacmozgató beavatkozásokat is.

Miért is fontos a mai adat?

Ha a ma megjelenő munkaerőpiaci adat nulla körüli - esetleg pluszos - lesz, az minden képpen tovább erősítheti a befektetőkben a hitet, hogy fordul az amerikai gazdaság és újabb csepp olaj a tűzre a FED-nek, hogy emelje az alapkamatot.

Mostanában egyre gyakrabban halljuk a fedes héjáktól, többek között Bullard-tól (St. Louis FED) és Hoenig-tól (Kansas FED), hogy eljött az ideje az emelésnek - készüljenek fel erre a bankok -, mivel az amerikai gazdaság már elég stabil ahhoz, hogy elviseljen egy kis stimulus megvonást. Egy Financial Times-os cikkből az is kiderül, hogy a FED saját bejáratú Taylor-szabályra épülő modelje már tavaly év közepén pozitív értéket vett fel, ezzel is indikálva a kamatemelést.

Minden esetre munkaerőpotenciál az van bőven ... úgy 26 millió!

Ismét megszólalt egy kínai jegybankár

Ezúttal Zhu Min adott hangot elégedettlenségének, hogy aszonygya a dollár továbbra is gyengülni fog - merthogy ezek a jenkik csak nyomtatják a pénzt és állampapírt bocsátanak ki ipari méretekben - és ez megnehezíti az amerikai állampapírok vásárlását/tartását a külföldi jegybankoknak, illetve hozzátette azt is, hogy az USA nem várhatja el, hogy a külföld finanszírozza a teljes folyó fizetési mérleg hiányát. Ugyanakkor a deficit markáns csökkentése - import visszaszorítása, export támogatása - azt jelenti az amerikával üzletelő országok számára, hogy csökken a náluk felhalmozódó zöldhasúak száma, így viszont kevesebb az az összeg is, amit US Treasury Bond-ok vásárlására fordíthatnak.

Ugyanakkor, könnyen belátható, hogy jelenleg az USA-nak nincs sok választása a növekvő költségeinek - stimulusok, csődök - finanszírozására, hiszen az a fránya fogyasztás csak nem akar beindulni ... így marad a pénznyomda.

Ehhez kapcsolódik egy mai főcím az egyik online gazdasági újságban, hogy Detroit-ban a munkanélküliség megközelíti az 50%-ot!!! Megnéztem a cikket, hogy valós-e az adat; és tényleg, a hivatalos statisztika szerint is 27%-os a munkanélküliség és a tágabban értelmezett definíció szerint - amiben benne vannak az alulfoglalkoztatottak is - valóban 44,8% a ráta ... és még nincs vége az amerikai autóipar kálváriájának!

Újabb sikeres jegyzés ...

Tegnap sikeresen abszolvált egy 10 éves kötvénykibocsátást az amerikai állam.

A hozam meglehetősen magasra sikeredett, 3,448%-ra, ami 0.01-el magasabb, mint a bench mark. Az érdeklődés a szokásos volt, a bid-to-cover ratio (kínált mennyiség/beérkezett ajánlatok) 2,62 lett; ami viszont meglepő, hogy az indirect biders, vagyis a külföldi jegybankok a lejegyzett mennyiségnek csak a 34,9%-át adták szemben a korábbi átlagos 47,3%-kal. A forgalmat, tehát a 18 elsődleges forgalmazó adta, akik közül valószínűleg többen is a FED megbízásából vásároltak.

Hogy mit is jelent mindez? Csak annyit, hogy a jelenlegi hozamszint mellett a külföldiek köszönik és nem kérik a 10 éves bondokat, inkább veszik a hozamgörbe rövidebb (3-5 év) oldalát.

Egyébként a 2 éves és a 30 éves amerikai államkötvények között utoljára a '90-es évek elején volt 366 bázispontnyi a spread - akkor is a gazdaság talpra állításán fáradozott a FED -, ami jól mutatja a hozamgörbe asszimertiáját, hogy mindenki inkább a rövidebb lejáratokat vadássza.

Mennyen má' valamerre a dollár!

Egyre több a türelmetlen ember a világban ... így a karácsony közeledtével:)

Az 1,50-es szintnél hatalmas erők feszülnek egymásnak - ahogy azt már egy-két korábbi posztban is említettem -, míg a jenkik inkább egy kontrolált keretek között gyengülő dollárt látnának szívesen, addig a fejlődők, akik komoly exportkitettséggel rendelkeznek az USA felé, hallani sem akarnak a dologról és szorgalmasan interveniálnak.

Tény, hogy amerika nyakig el van adósodva, elég csak a 12 trilliónyi monetáris és fiskális ösztönzőre gondolni, vagy az idén és jővőre végbe menő 4 trillió dolláros kötvénykibocsátásra ... ez nem egy sikersztori. Becslések szerint amerika adósságszolgálata 2019-ben fog tetőzni, amikor 700 milliárdot kell majd fizetniük kamatra és a különböző kifutások után (csak az összehasonlítás miatt, idén ez az összeg 202 milliárd).

És, akkor itt van a másik kényes téma az alapkamat, amit amíg ilyen magas a munkanélküliség és ilyen nyomott a lakáspiac nem hinném, hogy emelni merne Bernie ... és ha emelne is, annak közvetlen, rögtön érezhető hatása nem túl sok van - kivéve a hírre kereskedőket:) Általánosságban elmondható, hogy körülbelül 12 hónap kell ahhoz, hogy a dollár érdemben reagáljon egy kamatemelésre/csökkentésre (lásd ábra).

Egy szó, mint száz, az indikátorokkal és az ECB-vel egyetemben én is tanácstalan vagyok:)

Munkanélküliség

Ma elvileg egy elemzést szerettem volna írni az aranyról, de megláttam egy cikket a The New York Times-ban, ami a tegnapi "jobb" munkanélküliségi adatot vesézi ki és ezen teljesen elképedtem ... lehet, hogy túlzottan nagy a szociális érzékenységem.

Tehát a lényeg, hogy januártól 1 millió amerikai munkanélkülinek fut ki az állam álltal biztosított szociális juttatása. Még egyszer kilenc millió ember kap jelenleg, vagy szövetségi, vagy az egyes tagállamoktól segítséget és ebből januártól egy millió mindenféle bevétel nélkül marad és az amerikai szenátus egyelőre bénán ül és vakargatja a fejét és nem érti ... amit nem is csodálok, hiszen őket a FED és a foglalkoztatási szakminisztérium adatai alapján tájékoztatnak, ami nem túl ápdétid.

Noha az amerikai szövetségi törvények lehetőséget nyújtanak az ellátásból kikerültek részére egy további, 14 hétig tartó juttatás folyósítására, a kérdés csak az, hogy ez mire elég???

Itt sem a betegséget kezelik, hanem csak a tüneteket:(

Kinek lesz melója 14 héten belül, ha eddig egy év alatt nem sikerült találnia?

Ahelyett, hogy az amerikai kormány a bankokba pumpált volna dollár trilliókat -akik nem hiteleztek ebből, hanem a korábban toxikus eszközöknet minősített derivatívákba tolták a lé egy részét - és ezzel okozott egy erős tőzsdei bullt mindenféle fundamentális alapot mellőzve, inkább a reálgazdaságra, azon belül is a munkaerőpiacra kellett volna fókuszálniuk.

Annál is inkább kellett volna ezt tenniük, mivel a tegnap megjelent, de elbagatelizált Mortgage Delinquencies - ami a törlesztésben elmaradással rendelkezők arányát mutatja (9,64%) és amiben nincsenek benne a már végrehajtás előtt/alatt álló ingatlantulajdonosok - adat is azt tükrözi, hogy a lakáspiacon is komoly gond van. Mára minden 10 amerikai lakáshitel törlesztő állampolgárból egynek legalább 1 hónapnyi elmaradása van (ezt nevezik ól tájm hájnak, mivel az adat jegyzése óta nem volt ilyen magas a szám).

Márpedig az összefüggés kézenfekvő; az év során munkanélkülivé vált 5 millió amerikai állampolgár, 2 millió problémás hitelt eredményezett!!!

Ez már nem csak sub prime para, itt jó minőségű prime hitelek bedőléséről beszélünk - tehát egykor megbízható, magas jövedelmű adósokról - és ez a legnagyobb gond:(

Az ázsiaiak köszönik, de nem kérik!

Az ázsiai országok hátán egyre inkább púp az USA laza monetáris politikája. Ilyen és ehhez hasonló kedves szófordulatok hangoztak el azon a fórumon, amelyen Mr. Norman Chan, a
Hong Kong Monetary Authority (a kínai jegybank helyi hatósága) és a San Francisco FED képviseletében Janet Yellen tartottak előadást.
Mr. Chan az ázsiai országok nevében közölte, hogy amerika legyen kedves és ne vereje az ő f...ukkal a csalánt ne fújja tovább az ő eszközár lufijukat - amit a globálisan alacsonyan tartott kamatlábak és a jegybankok által a pénzügyi rendszerbe tolt irdatlan mennyiségű pénz okoz -, ami jelentős fejtörést okoz nekik a jelenben és a jövőben is komoly kihívások elé állítja majd az ázsiai országok kormányait/jegybankjait. Továbbá közölte, hogy sokak nevében beszél, amikor azt mondja, hogy a jelenlegi árazási szintek mellett jobban éreznék magukat - az ázsiai fejlődők -, ha az amerikai alapkamat 2-3% körül lenne.

Erre volt egy érdekes válasza Ms. Yellen-nek, aki szerint a QE (monetáris lazítás+pénzöntés) nem jelent nagyobb veszélyt a különböző eszközárak elszabadulására, mint, ha szimplán csak nullára vágják az alapkamatot?! Itt úgy érzem, hogy jogosan teszem fel mindannyiunk nevében a kérdést: Heeee????

Majd egy Moran Stanley-s arc megkérdezte, hogy Hong Kong miként képes fizetőeszközét a dollárhoz kötni amikor nincs is önálló monetáris politikája és a gazdasága is szorosan kötődik Kínához?(Itt állítólag volt egy kis taps, csak hogy még "barátságosabb" legyen az atmoszféra:)

A hong kong-i jegybankár válaszként egy kis példázattal válaszolt, miszerint a monetáris stabilitás olyan, mint az egészség; azaz addig nem bescüljük meg, amíg megvan. Majd így folytatta; HK-hoz hasonló mértékű növekedést produkált Szingapúr, Dél-Korea, Malajzia is, ahol nincs dollárhoz kötöttség, tehát az eszközár buboprék létrejöttét nem a dollártól való szoros függőség okozta ... ezzel a barátságos mondattlal búcsúztak egymástól a felek.

Egyéb érdekesség a mai napra:

A témához valamilyen szinten kapcsolódik, hogy a Société Générale egy 68 oldalas tanulmánnyal örvendeztette meg a vagyonkezelt ügyfeleit, akiket ebben a globális összeomlásra készítenek fel, olyan javaslatokkal, mint a dollár short, illetve a ciklikus iparágak (autógyártás, technológia és turizmus) részvényeinek eladására is buzdítják az ügyfeleiket. A meglehetősen morózus jövőkép indokaként a cég a globálisan, de főleg a fejlett gazdaságokban elszálló GDP arányos deficitet jelöli meg.

Érdemes lehet megfontolni ...

Forrás: Wall Street Journal, Telegraph

A B&H halála

A tegnapi posztomhoz csatolnék még pár gondolatot a FED vs. Befektetők Globálisan témakörben.

Tehát az amerikai jegybank nem csak a bennszülött befektetőknek felel tetteiért, hanem a planéta összes, az USA-ban kereskedő spekulánsának is. A dollár leértékelődése egy extra sarcot ró mindazokra, akik nem az amerikai fizetőeszközt használják nap, mint nap.

A FED ezirányú szándékos tehetetlensége pedig egyérelműen rányomja a bélyegét az USA tőkebeáramlási mutatójára.

Ha megnézzük, hogy miként teljesített az eszenpí az elmúlt fél évben, akkor hajlamosak vagyunk elégedetten csettinteni, hogy ez aztán ... na de rakjuk mellé kis hazánk (zöld), vagy akár az unió hivatalos fizetőeszközének (kék) a dollárhoz mért teljesítményét, és lám nem is annyira rózsás a kép, ha valaki a sokat dícsért Buy & Hold stratégiára épít és bezsákol "olcsó" amerikai részvényekből.

De beszédes a következő chart is. A FED által gerjesztett inflációt kiszűrve is meggyőződhetünk arról, hogy szegény amerikai spekuláns feleink sem karmoltak valami hatalmasat az óriási emelkedésen, ha a pénzük vásárlóerejét is figyelembe vesszük. Az ábra az eszenpít (kék) és az eszenpí értékét aranyban (fehér)kifejezve mutatja. Szerintem jól látszik, hogy az inflációval korrigélt érték a 23%-ot sem nagyon éri el.

FED után

Mozgalmas estét élhetett át, aki követte a tegnapi döntés utáni piaci mozgásokat, hiszen míg a dollár gyengülni, a piacok először erősödni, majd esnni kezdtek, ami bennem előidézett egy szép nagy kérdőjelet.

De ne haladjunk ennyire gyorsan előre, hiszen már a tegnapi nap reggelén is arra ébredtünk, hogy eszeveszett sebességben kezdték adni a dollárt az euróval szemben, ennek hatására szinte korrekció nélkül emelkedett az első ellenállás szintjéig, de itt sem sokáig pihent. Végül a döntés előtti percekben már egészen 1.485-ig jött fel az árfolyam, ahol a korábbi csúcs volt. Most ezen szint alatt vagyunk, közben az 1.49-es szintnél komolyan féltettem a szemgolyóm épséget, annyira tágra nyílt a bőr körülötte, és most újra várjuk, merre tovább. Jelen pillanatban az 1.486 ás 1.481 között mozog. Egy biztos, pár napja komolyan mozgott már a léc technikailag, a fundamentumokról most nem írnék, az kedves Teufel privilégiuma ;).

Piac szinten nem árulok el nagy titkot azzal, hogy csúnya lett a vége, egyelőre komoly vételi erő nem mutatkozik a piacon, sőt, estére újra az eladók kerültek fölénybe, így megadva a mai alaphangulatot. Tippelni nem szeretnék, DAX-ban felfelé 5480 felett alakulhat valami, lefelé 5320 alatt már csúnya. Egyébként pedig bármi lehet, hiszen pörög a kerék, repkednek a tétek …

Lassan, de biztosan

Eléri a réz árfolyama az elsődleges trendvonalat is, miután minden probléma nélkül abszolválta a minor trend át(le)törését. A trendcsatorna, amelyben bő fél éve mozog, lassan kezd szűkké válni és, ha sikerül a 260-as szint alá kerülni, akkor elmondhatjuk, hogy a középtávú emelkedő trendnek lőttek.

A réz, ami a világ ipari termelésének indikátora és mintegy bizalmi indexként mutatja a globális kibocsátás növekedésébe vetett hitet, letört, de a többi makrót nézve nem ennyire tiszta a kép.

A 2009 júniusában tetőző és, azóta folyamatosan apadó amerikai pénzkínálattal (M2 – zölddel) talán a 10 éves amerikai állampapírok átlaghozamát szemléltető index, a TNX (pirossal) tudott leginkább együtt mozogni a kettejük között fennálló szoros kapcsolat miatt (FED vásárlások).
Most, hogy a világot ismét megcsapta a parahangulat szele, plusz a csökkenő ütemű (vagy talán meg is álló) monetáris expanzió együttesen űzte a kockázatkerülő befektetőket a biztonságosabb eszközök felé. A Quantitative Easing visszafogása miatt erősödő dollár pedig hazavágta az amúgy is légvárra épülő ipari fém árakat, mint amilyen a réz is (fehérrel).
A kérdés csak az, hogy a részvénypiacok vajon mikor veszik észre ezt a világban folyó kijózanodási folyamatot, avagy mennyire szalad előre az S&P (kékkel) a makrókhoz képest 1, 5, 10 évvel???
A pénzpiaci alapok eszközeinek apadása minden esetre egy jó indikátor erre. Az alábbi charton a Money Market Funds Assets Index látható, ami lassan a válság előtti szintekre tér vissza és jól mutatja (illetve lerombolja a mítoszt), hogy egyáltalán nem várakoznak az amerikai bankok nyakig cash-ben a partvonalon, sokkal inkább vonják ki eszközeiket a pénzpiaci alapokból és mozgósítják őket a sajátszámlás részlegeik javára.

A legvidámabb Barack

L.u. 1-ben (Lehman Után), miután minden too-big-to-fail delikvenst kimostak a szarból segítettek talpra állni és még nagyobb mamuttá fejlődni, az amerikai kormányzat vigyázó tekintetét a lakáspiacra szegezé:)
Az elmúlt egy évben a kormányzat jelentős intervenciókat hajtott végre a lakóingatlanok piacán, annak gyakorlatilag valamennyi fázisába belenyúlva és túlbiztosítva azt. Tény, hogy tavaly óta a felvett lakáshitelek 80%-a így, vagy úgy de az amerikai kormány támogatását élvezi, természetesen az adófizetők pénzéből.

A Federal Housing Administration (FHA) olyan hiteleket biztosít, amelyek mindössze 3,5%-os letéttel lettek megvásárolva a nem túl tőkeerős polgárok által. Mivel a csúnya lakáspiac nem olvassa a FED elemzéseket, vagy ha olvassa őket, akkor nem vesz róluk tudomást, így mostanra számtalan adós került víz alá és a lakásuk ára már csak 70-80%-a a felvett hitelnek. Emiatt aztán júniusban már az FHA által biztosított hitelek 7,8%-a jegyzett 90 napon túli késedelmes fizetést (hiteltörlesztést), vagy dőlt be, míg tavaly ez az arány „csak” 5,4% volt.
A növekvő számú lakáshitel bedőlések felzabálták az FHA cash állományát, de mivel az amerikai törvénykezés úgy döntött, hogy fenn kell tartani az ilyen hasznos tevékenységet végző intézményeket, így a kormányzat is egyre gigantikusabb összeget öl bele:)

Az FHA jelenleg 560 milliárdnyi jelzáloghitel mögött áll ott, mint garantőr!
Itt jön a képbe a Ginnie Mae, aki kötvény trancheket készít az FHA által garantált hitelekből, biztosítja a biztosított hitelekből született kötvényeket - egész pontosan a kötvények vevőit biztosítja afelől, hogy ha az értékpapírosított hitel be is dől, attól még az abból származó cash flow (kamat és tőketörlesztés) háborítatlan marad - és eladja őket. A Ginnie idei év végére várt jelzálogkitettsége 1 trillió dollár körül tetőzik majd, így elmondhatjuk, hogy az USA-ban kibocsátott jelzáloghitelek 90%-a az FHA, Ginnie, Fannie, vagy a Freddie féle négyes oltalma alatt áll.
A mindig, minden ellen ágáló bankok viszont feltűnően hallgatnak, sőt tolonganak – 8500 pénzügyi intézmény megközelítőleg 113,5 milliárdnyi kötvényt tart a könyveiben (vs. 41 Mrd tavaly) - a Ginnie által kibocsátott kötvényekért.

Az ok elég egyszerű; a bezsákolt Ginnie kötvényekkel teszik egészségesebbé a könyveiket, mivel a szövetségi banki tőkére vonatkozó szabályok az ilyen (duplán) biztosított értékpapírokat kockázatmentessé nyilvánították és a kockázati súlyuk éppen ezért 0%. Ez praktikusan annyit jelent, hogy a bankoknak ezek után a papírok után nem kell tartalékot képezniük az előre látható veszteségek fedezésére (csak érdekesség képpen a Fannie-Freddie páros által jegyzett papírok kockázati súlya: 20%).
Ez a húzás a bankok részéről nem jelent érdemi megoldást a kockázatos eszközeikre nézve (nem javítják érdemben őket, vagy távolítják el végleg), de így csökkentik kockázati szorzóval súlyozott eszközeik arányát a teljes eszközállományon belül.
Az Obama kabinet tehát eldöntötte, hogy még a kormányzási ciklus elején talpra pofozza az ingatlanpiacot kerül, amibe kerül ... és ők lesznek a legvidámabb Barack:)

Forrás: The Wall Street Journal

Válasz

Válaszolva a Gyore által feltett kérdésére; igen alapos a gyanú, hogy jön egy vissza korrekció!

Hogy miért?
A nyár folyamán egy alacsony forgalom mellett zajló emelkedést láttunk, ami lassan (vagy gyorsan:) túlfeszítetté válik. Az alacsony forgalmon egyébként érdemes eltöprengeni, ehhez egy kis fogódzó.

Szóval, nem feltétlenül csak a nyárra kell fogni az alacsony forgalmat. Az USA-nak sikerült kiharcolnia, hogy a világ szemében jelenleg a legtöbb amerikai pénzügyi eszköz toxikus szarként instrumentumként lett beskatulyázva … és még nem telt el elég idő ahhoz, hogy ez a negatív diszkrimináció a kollektív tudatalattikból kitörlődjön. Pedig a tényleges feltámadáshoz igen csak szükség van a külföldi (kínai) flow-ra.
A másik érdekesség, hogy egyre nő a short állomány az egyes – főleg pénzügyi – papírokban, csak néhány kiragadott példa:

Symbol	Stock Split	Security Description	Current Short Position	Previous Short Position	Revised Position	Average Daily Volume	Market
C		Citigroup, Inc. Common Stock	624,663,759	343,281,032		1,207,891,296	NYSE
XLF		Select Sector SPDR Trust (The)	126,866,362	104,079,495		137,849,543	ARCA
BAC		Bank of America Corporation Co	118,772,531	92,628,620		368,732,888	NYSE
EEM		iShares Trust (Barclays Global	74,611,972	66,686,642		60,656,819	ARCA
FNM		Federal National Mortgage Asso	69,392,259	55,172,780		169,332,756	NYSE
FRE		Federal Home Loan Mortgage Cor	67,258,843	64,799,224		114,111,722	NYSE
DIA		Diamonds DIAMONDS Trust, Serie	39,819,991	38,170,085		11,290,305	ARCA
FXI		IShares Trust IShares Trust FT	28,809,172	24,786,133		25,101,636	ARCA

Végül, de nem utolsó sorban a mostani rally nem keveset köszönhet a FED és a Treasury négybetűs megmentő programjainak, amik mára elérték limitjeiket és már a fenti két szerv sem túlzottan aktív az újabbak kiötlésében:)
(Azt még hozzátenném, hogy azért próbálkozik a kormányzat a gyanúsan jó hírekkel tovább hajszolni a bikákat, de ezeket a piac mostanában ignorálja, pont úgy, mint ahogy tette azt pár hónappal ezelőtt a rossz hírekkel.)

Szóval várjuk a korrekciót, a kérdés csak a korrekció időpontja és mértéke.