Eléri a réz árfolyama az elsődleges trendvonalat is, miután minden probléma nélkül abszolválta a minor trend át(le)törését. A trendcsatorna, amelyben bő fél éve mozog, lassan kezd szűkké válni és, ha sikerül a 260-as szint alá kerülni, akkor elmondhatjuk, hogy a középtávú emelkedő trendnek lőttek.
A réz, ami a világ ipari termelésének indikátora és mintegy bizalmi indexként mutatja a globális kibocsátás növekedésébe vetett hitet, letört, de a többi makrót nézve nem ennyire tiszta a kép.
A 2009 júniusában tetőző és, azóta folyamatosan apadó amerikai pénzkínálattal (M2 – zölddel) talán a 10 éves amerikai állampapírok átlaghozamát szemléltető index, a TNX (pirossal) tudott leginkább együtt mozogni a kettejük között fennálló szoros kapcsolat miatt (FED vásárlások).Most, hogy a világot ismét megcsapta a parahangulat szele, plusz a csökkenő ütemű (vagy talán meg is álló) monetáris expanzió együttesen űzte a kockázatkerülő befektetőket a biztonságosabb eszközök felé. A Quantitative Easing visszafogása miatt erősödő dollár pedig hazavágta az amúgy is légvárra épülő ipari fém árakat, mint amilyen a réz is (fehérrel).
A kérdés csak az, hogy a részvénypiacok vajon mikor veszik észre ezt a világban folyó kijózanodási folyamatot, avagy mennyire szalad előre az S&P (kékkel) a makrókhoz képest 1, 5, 10 évvel???
A pénzpiaci alapok eszközeinek apadása minden esetre egy jó indikátor erre. Az alábbi charton a Money Market Funds Assets Index látható, ami lassan a válság előtti szintekre tér vissza és jól mutatja (illetve lerombolja a mítoszt), hogy egyáltalán nem várakoznak az amerikai bankok nyakig cash-ben a partvonalon, sokkal inkább vonják ki eszközeiket a pénzpiaci alapokból és mozgósítják őket a sajátszámlás részlegeik javára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése