A következő címkéjű bejegyzések mutatása: India. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: India. Összes bejegyzés megjelenítése

18 augusztus 2010

Mikor lesz a koppanás?

A hét meghatározó gazdasági vonatkozású híre, hogy már Kínáé a világ második legnagyobb gazdasága és ezzel Japán a még pontszerző, bronzos pozícióba csúszott vissza.
Sok okoskodó gazdasági újságíró latolgatja, hogy az imördzsing kategóriába sorolt országok egyikében, másikában még mekkora fejlődési potenciál van.
Az Econompic-től kölcsön vett chart-on is látszik, hogy a növekedés nem túlzottan egészséges dinamikájú és nem feltétlenül az adott ország nyersanyag, ötlet, vagy egyéb gazdagsága okolható a már-már hihetetlen növekedésért. Azt szerintem senki sem tagadja, hogy ezen fejlődő országokban magas, illetve nagyon magas - lásd India: 13% - az infláció, amely egyrészt a fejlődés velejárója, másrészt viszont a spekulatív tőke beáramlása okozza ezt. A fejlett országok alapkamata zéró közeli, erőltetik a stimuláló csomagokat, ezek az összegek rögtön a commodity piacot találják meg, drágítva ezzel az ipar talpra állásához szükséges alapanyagokat, majd rögtön utána az ingatlanpiacon csapódik le a maradék. A másik para a fejlett államok munkaerőpiaca; magas munkanélküliség alacsony alapkamatok mellett is. A jegybankok falhoz vannak szorítva, nincs más választásuk, mint hagyják az inflációt szárnyalni, mondván; majd ha beindul a növekedés - létrejönnek munkahelyek - utána visszaszorítjuk az inflációt. A növekedés nagyon nem akar beindulni, az infláció meg amit gerjesztettek az EMEA térségben gellert kap - beépülve a nyersanyag, munkaerő, szállítmányozás és egyéb költségekbe - és visszatér a fejlődőkhöz, hogy még nagyobb szarba bajba sodorja azokat.
Ha ez nem elég, akkor itt van még a Nyugat legnagyobb rákfenéje, a túlzottan sok és kártékony szakszervezet, akik mindig nyavalyognak, csökkentik a versenyképességet, így nem csoda, hogy a befektetők inkább választják Ghandi, vagy Mao országát tized annyi bérért és nagyobb produktivitásért.
A Fejlett világnak üzenjük: "Véget ért a Sziget, tessék józanodni!"

09 szeptember 2009

Nifty fifti

Úgy néz ki, hogy az indiai részvény index is kulcsfontosságú szintekhez - 61,8-as Fibonacci -ért. Az emelkedő ék alakzat és az MACD-ben tapasztalható negatív divergencia is azt sugallja, hogy itt következik majd egy kis megálló. A valaha 6250-es szinteket is megjárt index tavaly egészen 2250-ig zuhant, majd onnan kapaszkodott vissza a jelenlegi szintekre.



Bár a kormányzat és a jegybank mindent megtett annak érdekében, hogy a Föld második legnépesebb országát talpra állítsa. Ennek érdekében az indiai központi bank például 9%-ról 3,25-re csökkentette az irányadó kamatrátát (lásd indiai pénzkínálat - M2 - függvény a lenti ábrán zöld színnel), a kormány pedig a GDP 12%-nak megfelelő mértékű gazdaságélénkítő csomagot rakott össze, sajnos úgy néz ki, hogy a jókedv itt is a vége felé közeledik.
Öröm az ürömben, hogy az eddigi erős exportfüggőség csökkenni látszik – a stimulus miatt is persze –, amit jól mutat, hogy az ipari termelés (fehérrel) is milyen gyorsan visszakapaszkodott (egyébként a Volkswagen és a Toyota is jelezte, hogy szívesen építene Indiában gyárat, és az itteni értékesítéseikkel ellensúlyoznák az alappiacaik gyengeségét).


Nem maradt más, mint: Faites vox jeux:)