Mit ünnepelt tegnap az arany?

Szerintem azt, hogy a JP Morgan menedzsmentje megunta a sok bukót a Commodity Proprietary Trading Desk-jétől - tehát a saját számlás fiúktól, akik nyersanyagokban pörögtek ... többnyire sikertelenül - és tegnap megszüntette a részleget:)
Egy ideje már keringtek infók, hogy nagyokat buknak a shortokon (többek között aranyon) a srácok és ezért sokallt be a vezetőség. Tegnap zárták a shortokat pozíciókat és valószínűleg ez mozgatta kicsit az aranyat is.
Mit is fűzhetne ehhez hozzá a rosszindulatú kismalac? Hulljon a férgese:)

Mikor lesz a koppanás?

A hét meghatározó gazdasági vonatkozású híre, hogy már Kínáé a világ második legnagyobb gazdasága és ezzel Japán a még pontszerző, bronzos pozícióba csúszott vissza.
Sok okoskodó gazdasági újságíró latolgatja, hogy az imördzsing kategóriába sorolt országok egyikében, másikában még mekkora fejlődési potenciál van.
Az Econompic-től kölcsön vett chart-on is látszik, hogy a növekedés nem túlzottan egészséges dinamikájú és nem feltétlenül az adott ország nyersanyag, ötlet, vagy egyéb gazdagsága okolható a már-már hihetetlen növekedésért. Azt szerintem senki sem tagadja, hogy ezen fejlődő országokban magas, illetve nagyon magas - lásd India: 13% - az infláció, amely egyrészt a fejlődés velejárója, másrészt viszont a spekulatív tőke beáramlása okozza ezt. A fejlett országok alapkamata zéró közeli, erőltetik a stimuláló csomagokat, ezek az összegek rögtön a commodity piacot találják meg, drágítva ezzel az ipar talpra állásához szükséges alapanyagokat, majd rögtön utána az ingatlanpiacon csapódik le a maradék. A másik para a fejlett államok munkaerőpiaca; magas munkanélküliség alacsony alapkamatok mellett is. A jegybankok falhoz vannak szorítva, nincs más választásuk, mint hagyják az inflációt szárnyalni, mondván; majd ha beindul a növekedés - létrejönnek munkahelyek - utána visszaszorítjuk az inflációt. A növekedés nagyon nem akar beindulni, az infláció meg amit gerjesztettek az EMEA térségben gellert kap - beépülve a nyersanyag, munkaerő, szállítmányozás és egyéb költségekbe - és visszatér a fejlődőkhöz, hogy még nagyobb szarba bajba sodorja azokat.
Ha ez nem elég, akkor itt van még a Nyugat legnagyobb rákfenéje, a túlzottan sok és kártékony szakszervezet, akik mindig nyavalyognak, csökkentik a versenyképességet, így nem csoda, hogy a befektetők inkább választják Ghandi, vagy Mao országát tized annyi bérért és nagyobb produktivitásért.
A Fejlett világnak üzenjük: "Véget ért a Sziget, tessék józanodni!"

Hány lakás áll üresen Kínában?

Elnézést kérek mindenkitől, hogy mostanában mindig kérdéssel kezdek, de ha egyszer kikívánkozik:)
Tehát?
A helyes válasz: 64,5 millió lakás, ami az egyik helyi áramszolgáltató statisztikájából bukott ki, miszerint ebben a 64,5 millió lakásban az utolsó fél évben zéró volt az áramfogyasztás!
Egyik múlt heti posztomhoz (Na, mi ez?) írta kommentként egy névtelen hozzászóló a következő kis szösszenetet:
"A kínai PSZÁF elrendeli az új banki stressztesztek készítését, olyan feltételezéssel, hogy mi lenne, ha a túlfűtött ingatlanpiacú városokban akár 60%-kal esnének a lakásárak."

A 64,5 millió üres lakás tudatában bátran üzenjük a kínai PSZÁF-nak, hogy semmi sem történne, maximum az árak elkezdenének a realitás felé mozogni:)
Jelenlegi tudásunk szerint Kínában 1,356 milliárd ember él, ebben a társadalomban van 64,5 millió üres ingatlan, ami körülbelül 200 millió ember lakhelye lehetne, ez durván 15%-os ráta a lakóingatlanok piacán ... és valószínűleg még egyszer ennyi üresen ácsorgó kereskedelmi ingatlan is van. Tehát összegezve; egy abszolút túlkínálati piacon, konstans áremelkedés mellett az a kérdés, hogy ez normális-e és, hogy ez ugye örökké tart?!
Ezzel kapcsolatban csak Besenyő K. I Sz. Istvánt tudom idézni, azaz Besenyő Kínai Ingatlan Szakértő Istvánt: nóóóóórmális????
A kínai PSZÁF egyébként vizsgálná azt is, a stressz tesztek keretében hogy miként gyakorolna hatást az építőipar háttérágazataira a nekik nyújtott hitelek visszafogása. Na, ebben már több a ráció, de szerintem itt is milliók sóhajtanának fel - főleg a padlóról éppen feltápászkodóban lévő ágazatok közül sokan - ha a kínai hitelből táplált, spekulatív réz, acél és egyéb ipari nyersanyag ára esésnek indulna.
Szóval hajrá kínai vezetés, tessék meglépni ezeket és mindenkinek jobb lesz:) Ahogy a mondás is tartja: "Egy mindenkiért ...

Gőzerővel dolgoznak a nagy hedge fund-ok

Mind közül a legjobban, a legnagyobb és a legnevesebb: a Goldman ... és, hogy min?
Természetesen az Obama adminisztrációt masszírozzák minden erejüket (pénzügyi és kapcsolati) latba vetve, nehogy azok tévedésből objektív, mindenkire nézve egyenlő szabályozással rukkoljanak elő.

2010 első félévében a Goldman 2,7 millió dollárt költött lobbi tevékenységre, ez az összeg csak 100.000 USD-vel karcsúbb, mint a teljes 2009-es keret! A legfőbb célpontok a Treasury, a Fehér Ház (ahol fekete a főnök:) és a Commodity Futures Trading Commission voltak.
A pénzügyi szektor egyébként 251 milliót költött lobbira, ez több, mint bármely más érdekcsoport által feláldozott összeg, pedig vannak még tőkeerős szektorok, gondoljunk csak az energetikára, az egészségügyre, vagy a telekomra!
Azt, hogy 2010 milyen fontos év az amerikai törvénykezésben mi sem bizonyítja jobban, mint hogy eddig 1,78 Mrd dollárt szivárogtattak az érdekcsoportok a különböző törvényhozók zsebébe.
Rekord év lesz ez mindenféle szempontból:)

Arany

Továbbra is tart a korrekció az aranyban, amit minden valószínűség szerint amerikai bankok egy csoportja vezet ... eddig sikeresen. A következő táblázat a CBOT-n (Chicago Board Of Trade) lévő nyitott pozíciókat tartalmazza, érdemes megnézni a Total soron az összes short és long pozíció arányát, akiknek rosszabb a szemük, azoknak itt a megoldás: 9033/6214 ... és az attitüd sem túlzottan bullish:)

Aki most elkezdené pánik szerűen eladni az 1.000 dollár körüli bekerülésű aranyát, az álljon meg, lélegezzen méllyeket és gondolja végig; egyszer ezeket a shortokat vissza is kell venni!!!

Az arany historikus volatilitása - amely a várható elmozdulásokat intenzitását mutatja - is az egekben van, ebből nagy mozgás lehet:)

Még mindig nincs döntés

A réz továbbra is tétovázik, hogy merre tovább.
Egyelőre a mozgóátlagok tolják felfelé, illetve a 61,8-as Fibonacci szint plusz az emelkedő trendvonal állja a sarat, csak az a kérdés, hogy meddig, mivel a lassan nulla alá kerülő MACD által mutatott negatív divergencia sajnos a növekedés ellen szól.

Továbbá az a tény sem bíztató, hogy az EURUSD kereszt (fehérrel) új csúcsra tudott menni, míg az ipari fém (narancssárga) árfolyama továbbra is a 300-as lélektani szint alatt toporog.

Talán a ma reggeli Lloyds hír, miszerint az FSA (helyi PSZÁF) keveselte a Lloyds 15 milliárdos tőkeemelését, ők inkább 25 milliárdot javasoltak annak érdekében, hogy az adófizetők pénze kellő gondossággal be legyen biztosítva (APS – Asset Protection Scheme) az esetleges további tőkepiaci turbulenciákkal szemben.
Ez a hír kicsit ránehezedett ma az európai bankpapírokra és lehet, hogy kicsit odavágja a közös valutát is ... és ettől talán a commodity árak is megmozdulnak majd.

Commodity-deviza

Az utóbbi napok meghatározó eseményei voltak az arannyal és a dollárral kapcsolatos hírek.

Azonban ne feledkezzünk meg a kisebb krosszokról sem a médzsörök mellett, hiszen ezekben is jelentős mozgások várhatóak.

Kiemelném a nyersanyagban gazdag országok (Brazília, Ausztrália, Kanada) devizáit, hiszen a dollárgyengülés - ami erőteljes áremelkedést generálhat az árupiacon – ezen országok/devizák malmára hajthatja a vizet.

A következő két chart-on a brazil reál (BRL), a kanadai dollár (CAD) és az ausztrál dollár (AUD) teljesítményét figyelhetjük meg a dollárral, illetve az euróval szemben.

A kockázati éhség visszatérése és a két fő devizával, illetve a mögöttük álló (vagy nem álló) gazdasági teljesítménnyel kapcsolatos kétségek egyértelműen keresletet támasztanak a nyersanyagban gazdag országok eszközei és, így devizái iránt is.

Baltikdráj

Egy ideje ismét délnek vette az irányt az index, mivel a commodity árak és így a BDIY index legfőbb felhajtója a - nem minden spekulációt mellőző - kínai kereslet a pénzforrás elapadása miatt behalt:)
A következő ábra ékes bizonyítéka annak, hogy mennyire elvált egymástól a fundamentum és a spekuláció, a fundamentumot a kínai import (piros), valamint a Baltic Dry (fehér) képviseli, versus a CRB Commodity Index (zöld), aki a spekulatív oldalt erősítiJ:)
A fundamentum már lelohadt, mert észrevette, hogy a felhalmozott készletekkel enyhén túlbecsülte a gazdaság talpra állásának sebességét, míg spekulatív árupiaci, főleg olaj longosok miatt (az olaj eléggé túl van súlyozva a CRB-ben) tovább tart az eszetlen száguldás.

A meRÉZ emelkedés vége?

Komoly spekulatív pozíciók épültek ki az elmúlt hónapokban az ipari fémekben, különös tekintettel a rézre.
Az árak növekedésének felhajtóerejéül a kormányzati ösztönző program (4 trillió jüan) és az olcsó hitelek szolgáltak, amikből a befektetők vették is rendületlenül a fémet. A baj csak az, hogy ezen spekulatív vásárlások mögött nincs valós kereslet, így a gyenge kezekben lévő pozíciók kis ármozgásokra is megremegnek és dobják is ki a kontraktusokat ezrével.
Ma egy kis vissza korrekciót láthatunk a réz piacán, miután az elmúlt két kereskedési napon a befektetők erőteljes eladási nyomás alá helyezték a fémet. Az ok; állítólag „kicsit” túlbecsülték a gazdaság talpra állásának sebességét és besokaltak ipari fémből:)
Tény, hogy Kína éves szinten úgy 5 millió tonna rezet fogyaszt el, ehhez képest a spekulatív pozíciók mérete nem túl vészes, mivel 200.000 tonna körülire becsülik azt a szakértők.
Sokak szerint a fémek piacán kipukkant a lufi, mivel a kínai kormány – érthető okokból – behúzta a hitelezés fékét, ami egy év alatt 28,4%-kal növelte a pénzkínálatot (M2) az óriási országban.
Az alábbi chart a réz és az M2 változását szemlélteti, jól látható, hogy a hitelezés föld körüli pályára állítása, indította be a drasztikus növekedést a réz piacán is … és talán ennek visszafogása jelenti majd az emelkedő szakasz végét is.

Forrás: Bloomberg

Lassul a kínai készletfelhalmozás

Kína a tavalyi utolsó negyedévben kezdte meg a nagy volumenű nyersanyagvásárlást a nyomott commodity árak és az alacsony szállítmányozási díjak miatt. Ez a robosztus készletfeltöltés valószínűleg a végéhez közeledik, mivel mostanra a kínai raktárak, tárolók csordulásig megteltek.
A Kínai Vas és Acélszövetség például vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy miként növekedhetett a vasérc import 57 millió tonnára (33%-kal év/év alapon) áprilisban, amelynek következménye, hogy a spot ár elérte a 76,5 USD/tonna szintet.
Éppen ezért Peking megtiltotta a bankoknak, hogy további kölcsönöket nyújtsanak a vasérc importőröknek és az acélgyártóknak, ezzel is kontrolálva és hozzáigazítva az importot hazai kereslethez.
Nem csak a vasérc vált „forró” cikké áprilisban, az olajimport 14%-kal, az alumínium 16%-kal míg a réz 64,4%-kal nőtt (év/év alapon). A szénimport 168%-kal száguldott, mivel a kínai közszolgáltatók elkezdtek nagy mennyiségben vásárolni a világpiacról, hogy ezzel javítsák saját alkupozícióikat a hazai kitermelőkkel szemben.

Sok elemző szerint ez a készletezési sebesség nem tartható fenn, annál is inkább, mivel a kínai belső kereslet nem képes felszívni azt a mennyiségű output-ot amit a felhalmozott készletek indikálnak.
Az USA és Európa gazdaságának talpra állása nélkül Kína sem tud kinek értékesíteni, márpedig hitelből történő nyersanyag finanszírozásnál engem ez egy kicsit nyugtalanítana:)

Kép: Bloomberg

Forrás: AFP