Most akkor mi a para?

A WSJ-ban megjelent cikkre mindenki pánikszerűen - illetve valaki csak megszokásból - beleadott a piacba.
Miért?
Minek?
A stressz teszt eredménye szerint a 91 vizsgált pénzintézetből mindössze 7-en hasaltak el a próbán és a korábban megszokott összegekhez képest bagatell, 3,5 milliárdnyi euró hiányzott csak az üdvözséghez. Mi itt a gond? - kérdem én ártatlan boci szemekkel az égre meredve.
Erre a fenti ábra ad magyarázatot; hogy lehet az, hogy létezik egy Committee of European Banking Supervisors (CEBS), aki felügyeli a stressz tesztet és nekik nincs egy átlátható, egzakt mérési metódusuk a bankok birtokában lévő állampapírok vonatkozásában. Csupán annyit kérdeznek, hogy mekkora a nettó és bruttó szuverén állampapír kitettségük a különböző EU-s országok irányában. Az meg ugye sok minden lehet ... Na, ebből jön össze az a keverés, amit a fenti ábra jól szemléltet és ami miatt a teljes CEBS, a stressz tesztjével együtt egy komolytalan bohócbrigád benyomását kelti.
Ezzel kapcsolatban egy régi vicc jutott az eszembe:)

Az olaszliszkai csodarabbit felkeresi Kohn. Elmondja, hogy vitája van Grünnel, s a rabbit kéri, hogy tegyen igazságot köztük. Elmeséli az esetet. A rabbi szó nélkül végighallgatja, s azt mondja: - Neked van igazad! Kohn boldogan távozik. Ám félóra múlva megjelenik Grün is. Elmondja, hogy vitája támadt Kohnnal, kéri, hogy a rabbi mondja meg, melyiküknek van igaza. Eloadja az esetet. A rabbi türelmesen meghallgatja, s a végén azt mondja: - Neked van igazad! Grün is elégedetten távozik. Ám a bóher, aki mindezeknek fültanúja volt, nem állj a meg szó nélkül: - Rabelében, te Kohnnak is igazat adtál, Grünnek is igazat adtál, pedig két vitatkozó közül csak az egyiknek lehet igaza! A rabbi végigsimogatja hosszú szakállát, s azt mondja: - Tudod mit? Neked is igazad van!

Francia bankok igazatok van, meg neked is BIS:)

Ismét Möbius

Mark Möbius a Templeton alapkezelő elnöke ismét hallatta a hangját, ezúttal azonban nem a fejlődő piacok azonnali megvételére szólított fel minden befektetőt, hanem egy meglehetősen pesszimista hangvételű interjúban okolta az amerikai kormányt a derivatív instrumentumok szabályozásának elodázásáért és az ösztönző csomag átgondolatlanságáért.
Möbius szerint a pénzügyi lobbi ereje oly erős Washingtonban, hogy az teljességgel lehetetlenné teszi a derivatív pénzügyi eszközök megregulázását. Az ezen instrumentumokon realizált veszteség (leírás) eléri az 1,5 trillió dollárt. A leginkább érintett brókercégek és biztosítók miatt megrendült a befektetők bizalma a részvényekben, kockázatkerülővé váltak, emiatt a globális részvénypiacok tavaly elvesztették az értékük közel felét, mintegy 28,7 trillió dollárt. A BIS (Bank of International Settlement) szerint a jelenleg kint lévő (OTC-n forgó) derivatív instrumentumok összértéke megközelíti az 592 trillió USD-t, a globális GDP tízszeresét!
Möbius úgy véli, hogy hiba lenne azt várni, hogy a bankok tegyenek valamit az átláthatóbb piacért, hiszen ők rengeteget kaszálnak a mostani, kevésbé szabályozott rendszeren.
A „guru” (utálom ezt a szót) 5-7 éven belül egy újabb válságot vizionál, amit a körülbelül 2 trillióra rúgó, meggondolatlan kormányzati ösztönző csomag fog fűteni, plusz likviditásként a pénzügyi rendszerbe kerülve.
Zárásként egy beszédes diagram az amerikai bankrendszer kitettségéről a derivatív piacokon:)

... és még egy csemege:)

Forrás: ContraryInvestor

A toxikus eszközök még mindig veszélyt jelentenek

A Bank of International Settlements (BIS) ma tette közzé éves beszámolóját.
A jelentés számos érdekes elemet tartalmaz, többek között a bankrendszer stabilizációjával kapcsolatban. A bázeli székhelyű bank meglehetősen pesszimista, mivel szerinte a globális pénzügyi rendszerben még számos rejtett veszély lappang. Ami szerintük tisztán látszik, hogy a bankoknak további veszteségekkel kell szembe nézniük a romló minőségű hitelállományuk miatt, ezért a kormányoknak továbbra is támogatniuk kell a kiemelt fontosságú pénzügyi intézményeket, hogy azok visszaállítsák a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat és egy fenntartható bázison elkezdjenek újra hitelezni .
Ezen kívül szerintük a kormányok nem cselekedtek elég gyorsan, hogy elmozdítsák a kétes eszközöket a kulcsfontosságú bankok mérlegeiből, illetve vállalhatatlanul nagy kockázatot róttak az adófizetőkre az állami garanciák és eszközbiztosítások útján.
A BIS azon kevesek egyike volt, akik folyamatosan hangoztatták, hogy a válság okai az alultőkésített bankok és a kockázatos pénzügyi instrumentumok voltak. A pénzügyi rendszer fejlesztésére tett lépések hiánya elnyújthatja a krízist, mivel a diszfunkcionális rendszer csökkenti a monetáris és fiskális beavatkozások hatékonyságát.
Szintén fontos dilemma a bank szerint, hogy mikor kezdjük el hűteni a fellendülést. A túl korai monetáris szigorítás megakaszthatja a kilábalást a recesszióból, míg a későn jött alapkamat emelés inflációs nyomást okozhat, illetve közreműködhet eszközár buborékok létrejöttében és a tőkeáttétel növekedésében.
Bónuszként megosztok még a nyájas olvasóval egy táblázatot a BIS jelentéséből, amely a bankok kumulált veszteségeit mutatja, beszédes …

Forrás: Calculated Risk