Ugye azt senki sem várja, hogy a jelentési szezonban valaki is rosszat jelent, aki ilyenre vetemedne, az most írja le százszor, hogy "Többet nem leszek szkeptikus az amerikai tőzsdei társaságok prosperitásával kapcsolatban".
Az elmúlt időszak alacsony forgalmait firtatva többen próbálkoztak azzal érvelni, hogy a befektetők a partvonalon várnak a jó belépési lehetőségre, de ez megbukott (lásd a Lassan, de biztosan című bejegyzést).
Lassan a píí fanatikusok is kezdik belátni, hogy az adott alacsony nyereség mellett, és a válság elmélyülése előtti szinteken lévő részvényárfolyamok mellett a piacot már nem lehet olcsónak nevezni és belépésre szólítani fel boldog-boldogtalan.
Az alábbi ábra az S&P 500 cégeinek P/E arányát mutatja az operatív profit és a jelentett profit arányában ... még az operatív szinthez mért, közel 30-as píí is pofátlanul nagyon magas.
A jelentési szezon szempontjából külön állatfaj a bankoké, ezen belül is kiemelendő a csúcsragadozó, aki a világ legmagasabb tőkeáttételével és kockázat vállalásával keresi nap, mint nap betegre magát, hogy ki is ő ... nos nyilván sokan kitalálták már, hogy a Goldmanról van szó:)A fent említett tőkeáttételen és kockázat vállaláson kívül elengedhetetlen még a kormányzati asszisztencia az ilyen "prudensen" működő pénzintézetek sikeréhez, hogy mi lehet az amerikai törvényhozás szűklátókörűségének az oka, csak találgathatjuk, minden esetre tippem az lenne.
A következő kis diagram a Goldman legfontosabb ismérveit gyúrta össze egyetlen táblázatba, úgy, mint tőkeáttétel, trading eredmény és derivatív kitettség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése