13 október 2009

A jelentési szezonról (ápdétid)

Aki a tegnapi, hasonló című posztban olvasottakat pusztán fikciónak véli, annak itt van némi bizonyíték arra, hogy az amerikai nagy bankok pozitív jelentése borítékolva van.
Az alábbi ábrákon a pénzügyi szektor nagyjait (XLF-pénzügyi szektor gyűjtő ETF, Goldman, JP Morgan, Bank of America, Citi Bank) gyűjtöttem össze, a chartok nem csak az ármozgásokat (sárga), hanem a belső volatilitást (világoskék) is szemléltetik. Jól látható, hogy a befektetők szemben az előző két jelentési szezonnal nem várnak semmilyen meglepetést - sem pozitívat, sem negatívat - a bankszektortól.
Aki kicsit is követi az eseményeket - vagy legalább a blogot:) - annak ez nem meglepő, ennek demonstrálására álljon itt egy rövid részlet a Meglehetősen ironikus című bejegyzésből:
A teljes összeomlást csak a gigantikus méretű kormányzati költekezések – garanciák, bankmentések, ösztönző csomagok - hárították (odázták???) el, amik hatalmas terhet rónak az adófizetőkre. Tény, hogy a bankoknak soha nem volt még ilyen könnyű dolguk, hiszen a jegybankok monetáris politikájának lazítása, illetve a kormányok által vállalt garanciák (első sorban a kötvénykibocsátásoknál) hatalmas ingyen likviditást biztosítanak a pénzügyi szektornak, amiből ők szabadon garázdálkodhatnak. A jegybanktól nevetségesen olcsón kapott pénz busás hozamot termelt a részvénypiacon nem is beszélve a kötvénypiacról.
Azok a bankok, akik a jelenleg a hitelezés felpörgetésén fáradoznak minden bizonnyal a lúzerek táborába tartoznak, hiszen az ő magasabb kockázatuk alacsonyabb margin-nal párosul, míg a befektetési bankok, akik már a meglévő (értékpapírosított) hitellel kereskednek – hasonló finanszírozási kondíciókkal, mint hitelező társaik – sokkal nagyobb profitot realizálnak. Más szóval; a meglévő pénz átforgatásával keresnek még több pénzt.




Nincsenek megjegyzések: