Nőttek a lakásértékesítések

Az új lakóingatlanok értékesítése 11%-kal száguldott júniusban, tudósított a jó hírről a Bloomberg. A legnagyobb növekedés volt ez az utóbbi 8 évben, így az értékesítések száma elérte a 384.000 ingatlant.
Ha ezt a „hihetetlen emelkedést” történelmi távlatba helyezzük és az új lakóingatlan értékesítés mellé odabiggyesztjük a megkezdett családi házépítések számát és a lakóingatlan beruházások arányát a GDP-hez mérve, akkor láthatjuk, hogy a korábbi csúcsaikat, illetve mélypontjaikat közel egyszerre érték el.

A chart elég meggyőzően mutatja, hogy az ingatlanpiaci alj kialakulóban van, azonban semmit sem mond az árakról.
A következő ábra ehhez nyújt támpontot, ami a Case-Shiller lakásár indexszel és az előzőleg már használt GDP arányos lakóingatlan beruházással dolgozik.

Igaz, hogy a Case-Shiller adat csak 1987-ig nyúlik vissza, de az üzenet egyértelmű és valószínűsíthető, hogy ismét a következő lesz a forgatókönyv; az indikátoraink sokkal hamarabb fognak aljat kialakítani és esetleg növekedni, mint a lakásárak.
Sajnos GDP-re és a foglalkoztatásra kifejtett hatása miatt elsősorban a ingatlanpiaci indikátorokat használják a legtöbben, hogy definiáljanak egy esetleges aljat, viszont az ingatlanárak legalább ennyire fontosak, ha nem fontosabbak, gondoljunk csak bele a drámaian tovább eső lakásárak még több jelzáloghitel adóst gondolkoztatnak el azon, hogy vajon érdemes-e tovább fizetniük a hiteleik törlesztő részleteit, ha az ingatlanaik értéke a kölcsönök összegének már csak a töredékét érik … még több hitelbedőlés … még több árverezés … további nyomás az ingatlanárakon és kisebb kereslet az újlakások iránt.